Hódítanak a hedge alapok
Nyugat-Európában is egyre népszerűbbek a nagy tőkeáttétellel működő fedezeti (hedge-) alapok, ebben nem csekély szerepet játszik, hogy az alapkezelők immáron nemcsak a vagyonosabb réteget célozzák meg a termékkel – jellemzően egymillió dollár felett volt a minimális befektetési összeg –, hanem a kisebb megtakarításúakat is. Németországban például a Deutsche Bank AG fedezeti alapjába már 150 dollárral be lehet szállni, s hasonló tendencia figyelhető meg Nagy-Britanniában és Spanyolországban is, ráadásul egyre több alapot már az interneten keresztül is meg lehet vásárolni. A magánszemélyek élnek is a kínálkozó lehetőséggel, a megtakarításaik egyre nagyobb részét helyezik át a valamivel nagyobb kockázattal, ám magasabb megtérüléssel is kecsegtető konstrukciókba, s mint a zürichi Hedge Fund Research szakemberei rámutattak: a tendencia az idén is folytatódhat.
Az elmúlt öt esztendőben nem járt rosszul az a befektető, aki a fedezeti alapokat választotta: a CSFB Tremont Hedge Fund Index ezen időszakban 48 százalékos erősödést tudhat maga mögött, szemben az MSCI World Index 2,4 százalékos teljesítményével. Igaz, ez jócskán elmarad a konstrukciók 1990-es években elért 16 százalékos éves átlagos hozamától, bár biztató előjel, hogy az elmúlt esztendőben 9,1 százalékos javulást értek el az alapok, főként, hogy az első fél évben még csak 2 százalék pluszt termeltek.
Az elmúlt öt esztendő a hedge- alapok vagyonának több mint kétszeres bővülését hozta – hozzávetőlegesen 1300 milliárd dollárt kezelnek már ilyen konstrukciókban –, ám érdekes módon a piaci szereplők száma ezzel párhuzamosan csökkent. Tavaly közel 500 alap húzta le a rolót, ez a piac mintegy 6 százalékát öleli fel, ráadásul ilyen volumenű kivonulásra mindeddig nem volt példa. Kétségtelen, botrányokban tavaly sem volt hiány, ám mint a szakértők megjegyezték: a hedge-alap-piac növekedési ütemét mindez nem befolyásolja.
A 2005. év legjobb teljesítményét felmutató hedge- alapok között találjuk a részvénykonstrukciókat, amelyek átlagosan 10,7 százalékos erősödést könyvelhettek el, illetve a vállalati eseményekre – például felvásárlásokra, csődökre – koncentráló alapokat, ahol közel 8 százalék volt a tavalyi hozam.
