Hogyan tudjuk kivenni a pénzünket a kasszákból?
A kormány tavaly decemberben módosította az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló kormányrendeletet, amely január 1-jétől lépett hatályba. Az új szabály szerint sporteszközvásárlást és üdülési szolgáltatást „a pénztártag abban az esetben vehet igénybe, ha a tárgyévben igénybe vett ilyen szolgáltatás ellenértékének megfelelő öszszeg a tárgyévet megelőző év utolsó napján egyéni egészségszámláján a rendelkezésre áll”. Ez azt jelenti, hogy az említett célokra felhasznált pénzösszegnek előző év végén a számláján kell lennie.
Ez tovább szigorítja az eddigi előírásokat, hiszen sporteszközre és üdülésre korábban is csak limitált összeget költhettek a tagok. Mint ismeretes, aktív testmozgást segítő sporteszköz vásárlásának, illetve bérlésének támogatására legfeljebb évi 75 ezer forintot fizethetnek számlájukról a tagok, ha pedig több szolgáltatásra jogosult veszi igénybe a pénzt, akkor legfeljebb 113 ezer forint költhető egy számláról. Üdülési célú felhasználás esetén 160 ezer forint, illetve több felhasználónál 240 ezer forint a költés éves felső határa. Akinek azonban év végén ez az összeg (vagy persze ennél nagyobb) nem pihent a számláján, az nem tudja kihasználni az eddigi limiteket. Ha pedig valaki az előző év végén éppen még nem volt pénztártag, a módosított szabály szerint a tárgyévben nem is költhet ezekre a szolgáltatásokra.
Bár a rendelet január 1-jén lépett hatályba, a pénztárak számára május 31-ig ad haladékot arra, hogy alapszabályukat és szolgáltatásaikat ennek megfelelően módosítsák. Kérdés, hogy a következő mintegy öt hónapban hogyan kell eljárniuk a pénztáraknak? Meglehetősen furcsa lenne ugyanis, hogy ha valaki – nem ismerve az új rendeletet – az év végére már lenullázta a számláját, de a következő hónapok befizetéseiből tervezte sporteszközvásárlását vagy üdülését, akkor ezt nem tennék számára lehetővé. Információnk szerint a pénztárak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől várják a jogszabály értelmezését.
A jogalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy növelje a hoszszabb távú megtakarításokat, hiszen az új szabály alapján már nem fordulhat elő, hogy a tag közvetlenül azon üdülés előtt fizesse be annak árát számlájára, ami után adókedvezmény illeti meg.
Szigorítást jelent az is, hogy januártól az adótörvények változása miatt 400 ezer forintban korlátozták az adómentesen adható béren kívüli juttatásokat, és ebbe a körbe sorolták az önkéntes kölcsönös egészség- és az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárakat is (VG, 2005. november 10., 18. oldal). Míg tavaly egy pénztártípusba a minimálbérnek megfelelő összeget, azaz havi 57 ezer forintot fizethettek a munkáltatók (de legfeljebb 74 100 forintot az összes önkéntes pénztárba), az idén ez legfeljebb 33 300 forint lehet havonta az egészség- vagy önsegélyező pénztárak esetében, ha a teljes 400 ezer forintot egy helyre utalják. Az egyéni befizetések után pedig az adókedvezményt már nem kapja kézhez az adózó, hanem – akárcsak a többi önkéntes pénztár vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla esetében – azt a pénztári egyéni számláján írja jóvá a hatóság.
