Többen is elindítják lakáslízingterméküket

Az OTP-SCD Lízing nullaszázalékos önerős lakáslízing-konstrukciója mellé 2006 elején többen is felsorakoznak. Januárban kezdi meg működését a Biggeorge’s Vagyonkezelő Rt. kezében lévő BG Magyarország Lízing – BG Hitel & Lízing márkanév alatt a jelzáloghitelt nyújtó BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Rt.-vel közösen –, míg a CIB Ingatlanlízingnél január közepétől érhetők el az új lakások lízingkonstrukciói. A HVB Leasing január végén–február elején lépne be a képbe, ám a részletekről Magasházi Anikó, az ingatlanlízing-piacon 55 százalékos részesedésű társaság ügyvezető igazgatója egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Sokat sejtető az is, hogy a pénzügyi felügyelet nemrégiben engedélyezte a K&H Ingatlanlízing Rt. pénzügyi vállalkozásként való megalapítását. Igaz, a K&H Banknál a lakáslízing-konstrukció esetleges elindításával kapcsolatban mindössze annyit mondtak: folyamatosan figyelik a piacot, s abban a pillanatban, amikor üzletileg indokolttá válik, megjelennek a termékkel.

A konstrukció általában a Fészekrakó programból kiszoruló ügyfelek ház-, lakásvételének, illetve a magasabb értékű lakások, családi házak vásárlásának finanszírozásában játszhat majd meghatározó szerepet Pusztai László, a CIB Lízing csoport ingatlanfinanszírozási üzletágának vezetője szerint. Tölgyes László, a BG Magyarország Lízing vezérigazgatója úgy látja: a támogatott hitelkonstrukció igénybevételéhez szükséges követelmények kereteiből kilépő ügyfélkör mellett a kevés önerőt felmutatni tudó, ám stabil jövedelmű fiatalok, illetve a tulajdonosi érdekeltségük miatt alacsony havi munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet igazolni tudó vállalkozói réteg esetében is megoldást jelenthet.

Jellemzően 20 éves futamidőre, 16-20 millió forintos ingatlanok esetén keresték eddig legtöbben ezt a lízingterméket, s 2005. december közepéig 1,8 milliárd forint igénylés érkezett be– mondták érdeklődésünkre az OTP-SCD Lízing Rt.-nél. A bírálat átfutási ideje átlagosan 3-4 hét, ám ez az idén tovább csökkenhet.

Az ügyfelek főként 2 szobás, 50–60 négyzetméter közötti ingatlanokat kívánnak vásárolni, túlnyomórészt Budapesten, de vannak vidéki, elsősorban a megyeszékhelyeken épülőkre vonatkozó igénylések is. A hitelt általában svájci frankban kérik az OTP-SCD Lízing ügyfelei, ennek éves kamata 7,04 százalék. A kereskedelmi bankoknál elérhető deviza-lakáshitelek és az önerő nélküli lakáslízing díja között nincs szignifikáns különbség, a termék előnye viszont az, hogy az ügyfélnek nem kell önerőt felmutatnia az ingatlan megvásárlásához.

Az új piaci szereplők egybehangzóan a lakáshiteleknél magasabb átlagos finanszírozási öszszegre – a nullaszázalékos önerő miatt is –, illetve hosszabb, 20-25 éves futamidőre számítanak. A CIB Ingatlanlízing ügyletenként 20-25 millió forint finanszírozott összeggel kalkulál, s bár hitelkorlátot nem határoznak meg, a standard konstrukció 50 millió forint felső határral vehető igénybe. A BG Lízing vezérigazgatója szerint 15–20 millió forint között lehet majd a tipikus hitelösszeg, egyedi hitelbírálattal azonban 50-80 milliós ingatlanokat is finanszíroznak, ahol a kondíciókat illetően rugalmasan járnak el.

A lízingkonstrukció legnagyobb vonzereje az alacsony önerő, hiszen a lakáshitel általában csak a vételár felére elég. A CIB Lízing csoportnál minimum 10 százalékos önerőt kell az igénylőnek felmutatnia, magas bonitású ügyfelek esetén az új lakás finanszírozása akár nulla százalék önerő mellett is elképzelhető. A BG Lízingnél a százszázalékos finanszírozási arány a szerződött partnereik kínálatában szereplő ingatlanok vételénél érhető el – mindeddig már több mint ötezer lakásra szerződtek le fejlesztői partnerekkel –, egyébként 20-25 százalékos önerő megléte esetén nyújtják terméküket, amelyet használt lakás vásárlásánál is igénybe lehet venni. Igaz, a nullaszázalékos önerő nem azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell a zsebébe nyúlnia, hiszen az értékbecslés és bírálati díj mellett a szerződéskötési díjjal, a folyósítási jutalékkal, az ügyintézéssel járó költségekkel (közjegyzői díj, földhivatali eljárások) is számolnia kell.

A lakásfinanszírozási piacon 2005 novembere óta jelen lévő, magánhátterű Central European Credit Ingatlanhitel Rt. annyiban kakukktojásnak számít, hogy magánszemélyek számára egyelőre nem lízinget, hanem hitelt ajánl. A társaság jelenleg 30-40 százalékos saját forrást követel meg az ügyféltől, nem kér viszont jövedelemigazolást, 2-3 hét alatt elbírálja a hitelkérelmet, s legfeljebb százmillió forintig finanszíroz. Úgy látjuk, nagyobb vonzereje van annak, ha nem vizsgálunk jövedelmet, mint ha nullaszázalékos önerőt kérnénk, ráadásul a lakás tulajdonjoga is az ügyfélre száll – mutatott rá Varga Eszter vezérigazgató. A kereskedelmi bankok jelzálogalapú termékei kamatához képest 1-2 százalékponttal drágábbak a konstrukciói, ám a termékük iránt így is nagy az érdeklődés: mintegy 8-9 milliárdnyi igénylést bíráltak el, ennek zöme lakás.

A teljes lakáshitelpiacból kezdetben egy nagyon dinamikusan növekvő, de a jelzáloghitelekhez képest még mindig elenyésző nagyságrendet tud majd kihasítani az ingatlanlízing-konstrukció a CIB Lízing csoport véleménye szerint. 2006-ban a lakáslízingek összessége a piacon – várakozásaik szerint – 25-30 milliárd forintot tesz majd ki, ebből a terveik szerint 20-25 százalékban részesedik majd a társaság.

Ingatlanlízinget csak pénzügyi vállalkozás formájában, legalább 50 millió forintos alaptőkével lehet nyújtani. Ennek lényege, hogy az eszköz tulajdonjoga mindaddig a lízingbe adónál marad, ameddig a lízingbe vevő ki nem fizeti az utolsó havi lízingdíjat is. Igaz, lízingkonstrukciónál is van lehetőség átütemezésre vagy az ingatlan értékesítésére, így a magánszemélynek nem kell attól tartania, hogy nemfizetés esetén azonnal kiteszik a lakásból.