A bankokat egyszerűen nem lehet megállítani
A vártnál is dinamikusabban növekedett a bankszektor 2005-ben: az összesített adózás előtti eredmény 20,4 százalékkal, 387,6 milliárd forintra emelkedett, a szektor mérlegfőösszege pedig 18 százalékkal volt magasabb decemberben az egy évvel korábbinál. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tegnap publikált gyorsjelentése szerint a megemelkedett adóterhek miatt a szektor adózott eredménye – az adózás előttinél kisebb, de így is számottevő ütemben bővülve – alig néhány száz millió forinttal maradt el a 320 milliárdos szinttől.
A csökkenő kamattrend ellenére a bankszektor megőrizte a nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezőségét, az átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) elérte a két százalékot, a tőkejövedelmezőség (ROE) pedig – bár kismértékben elmaradt a megelőző évitől – ugyancsak magas, 22,67 százalékos volt.
A kamatmarzsot annak ellenére sikerült megőrizni a hitelintézeteknek, hogy a jegybanki alapkamat közben jelentősen csökkent. Az apadó kamattrend közepette az eszközarányos kamatbevételek és -ráfordítások szinte azonos mértékben – 1,64 és 1,60 százalékponttal – csökkentek az előző évhez képest, így a kettő közötti különbség, a kamatmarzs alig szűkült, a 2004-es 3,94 százalékról csupán 3,89-ra.
A felügyelet jelentése kiemeli: a devizahitelezés felfutása következtében 2005 végén a háztartások bankhiteleinek már közel egyharmada, a vállalkozások kölcsöneinek pedig közel fele devizahitel volt, holott 2003 végén ezek az arányok még nem haladták meg a háztartások esetében a négy, a vállalkozásoknál pedig a 41 százalékot. A bankszektor eszközeinek egyre nagyobb részét – 2005 végén közel 40 százalékát – már devizában tartották nyilván.
A jelentés szerint a mérleg- és mérlegen kívüli tételek minőségi összetétele is javult tavaly. A biztosítási társaságok 2005-ben tovább növelték nyereségüket: az előzetes adatok az összesített adózás előtti nyereségük 56 százalékkal, 63 milliárd forintra ugrott. Az életbiztosítási ág 2004-hez képest 25 százalékkal, 295 milliárd forintra nőtt, ez elsősorban a befektetéseknek minősülő, úgynevezett unit-linked szerződések 160 százalékos növekedésének tudható be – mutat rá a PSZÁF. Tavaly az újonnan kötött szerződések majdnem egynegyede volt befektetés jellegű, s népszerűségük a BUX és a kötvénypiac szárnyalásával hozható összefüggésbe.
A nem életbiztosítási ág 376 milliárd forintos díjbevétele a növekedése megtorpanásáról árulkodik: a tavalyi adat ugyanis mindössze nyolcszázalékos erősödést takar. A díjbevételeken belül az egyes termékek aránya alig változott, továbbra is a kötelező felelősségbiztosítás és a casco adja a díjak 60 százalékát. Kedvezőtlen elemnek tekinthető az is, hogy a díjbevételnél nagyobb ütemben, kilenc százalékkal nőttek a nem élet ágon belül a biztosítótársaságok kár- és szolgáltatás kifizetései.
