A halálra is lehet spekulálni

Ritka, mint a fehér holló az az ügyfél, aki nyugdíj-kiegészítésként járadékot vásárol magának. A biztosítók közül is csak kevesen nyújtanak ilyen terméket, ez nemcsak az érdeklődés teljes hiányával magyarázható, hanem azzal is, hogy számukra is kockázatos ez a konstrukció. Pedig a most nyugdíjba vonuló korosztályból sokan szembesülhetnek azzal a problémával, hogy a rendszerváltás után minimálbéren jelentették be őket. Így csak annak járulékait fizette a munkáltatójuk vagy akár a saját cégük, miközben más módon jutottak egyéb jövedelemhez.

Ha viszont valakinek van megfelelő összegű megtakarítása, akkor akár járadékvásárlással is biztosíthatja a nyugdíja kiegészítését halála napjáig. A lapunk által megkérdezett biztosítóknál azonban összességében alig pár százan kötöttek az elmúlt években ilyen szerződést.

Hazánkban nincs hagyománya és kultúrája a járadékbiztosításnak – mondta lapunknak Fábián Attila, az OTP Garancia Biztosító élet- és bankbiztosítási vezérigazgató-helyettese. A társaságnál néhány száz ilyen szerződést kötöttek, nem lehet azonban olyan kört megjelölni, akik élnének ezzel a lehetőséggel.

Valószínűleg a biztosítók hibája is, hogy nem tudnak erről a típusú termékről az emberek, tehát az érdektelenséget a tájékozatlanság is okozza – hangsúlyozta lapunknak Paál Zoltán, az elmúlt kilenc évben mindössze hat járadékvásárlási szerződést kötő Generali-Providencia Biztosító ügyvezető igazgatója. Visszafogja a keresletet az is, hogy a járadékvásárláshoz megfelelő összegű megtakarításra van szükség, így ha valaki nyugdíjaséveire szeretne komolyabb összegű, élethoszszig tartó járadékot venni, az legalább 5-10 millió forintos befektetést igényel – tette hozzá Paál.

A szakemberek szerint fontos látni azt is, hogy az elmúlt években a kiemelkedően magas kamatkörnyezet sem kedvezett a járadékoknak, hiszen a megfelelő tőkével rendelkezők 20-30 százalékos biztos kamatbevételből is meg tudtak élni. Ugyanakkor a kamatok jelentős mértékű csökkenése mára már nem biztosítja a korábbi években megszokott hozamot, így előtérbe kerülhet az ilyen típusú termék.

Ugyancsak nehezíti a termék értékesítését a lakosság rövid távú szemlélete. A nyugdíjasévekre előtakarékoskodók is mindössze néhány száz ezer forintos megtakarítással rendelkeznek az önkéntes nyugdíjpénztárakban, ebből nem lehet jelentős összegű járadékot venni. De bármilyen lejárati összeget járadékká lehetne váltani, az emberek mégsem teszik. Jellemzően az azonnali kifizetést kedvelik az életbiztosítások esetében is az ügyfelek, amelyet aztán képtelenek beosztani – mondta Marczi Erika, a Groupama Biztosító életbiztosítási üzletágának vezetője a Világgazdaságnak.

Sokan gondolkodnak úgy, hogy ha már nyugdíjba vonulnak, úgysem élnek sokáig, így ha ismerik is a terméket, nem gondolják azt, hogy érdemes lenne nekik is megvásárolni. Nem tudják, hogy aki megérte a nyugdíjaskort, az a statisztikák szerint tovább fog élni, mint a születéskor várható élettartam. Míg egy ma születő leánygyermek várhatóan 75-76 évig él, addig egy 60 éves nő esetében még 20 év a várható élettartam, azaz valószínűleg 80 éves koráig fog élni. Férfiak esetében is hasonló a tendencia, azaz 66 év a várható élettartama egy csecsemőnek, míg egy 60 éves, nyugdíjba vonulónak még 15 év, tehát valószínűleg 75 éves koráig fog élni.

A biztosítók a technikai kamatlábbal (az évente garantált hozam) számolva az adott korban vártható átlagos életkorra számolják ki a havi járadék összegét. Leegyszerűsítve a terméket: az ügyfél, aki annál jóval rövidebb ideig él, bukik az üzleten, aki tovább, az nyer.

Ha valaki mégis attól tart, nem éri meg számára, hogy járadékot vásároljon, mert korai halálával számol, számára garanciaidő megkötésére van lehetőség, ez természetesen csökkenti a havi járadék öszszegét – mondta Marczi Erika. Hozzátette: a Groupamánál mindössze 53 járadékszerződést kötöttek az elmúlt 15 évben, ezeknek döntő része nem nyugdíj-kiegészítésként szolgált, hanem más típusú termék volt. A tapasztalatok szerint inkább az egyedülálló, jól felkészült nyugdíjaskorú köt járadékszerződést vagy olyan, aki huzamosabb ideig élt külföldön.

Marczi szerint szemléletváltásra van szükség, amelyet a magánnyugdíjpénztárak hozhatnak majd meg. Az itt felhalmozott megtakarításokat ugyanis csak járadékszolgáltatásként vehetik fel a tagok, így amikor a pénztárak elkezdenek szolgáltatni, akkor szélesebb körben ismertté válik a járadék fogalma.

Ugyanakkor szakemberek egybehangzóan a biztosítók számára is kockázatosnak tartják a járadékszolgáltatást. Hazánkban ugyanis nincsenek szelektív táblák a járadékosokra vonatkozóan, éppen ezért a biztosítók többsége óvatos a terméket illetően. A Nyugat-Európában széles körben elterjedt járadékszolgáltatás tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a járadékbiztosítást választók halandósága negyede az átlagnak – hangsúlyozta Paál. Elképzelhető tehát a várható élettartamban bekövetkező robbanásszerű javulás, és ez nehéz helyzetbe hozhatja a biztosítókat. Az OTP Garanciánál például éppen ezt a kockázatot kívánják úgy kivédeni, hogy lehetővé teszik a biztosító számára: a többlethozamot ne fordítsa feltétlenül a járadék emelésére, hanem abból finanszírozza a hosszabb ideig tartó járadékfizetést. Ez egy biztonsági lehetőség, ezzel még nem élt a társaság – mondta Fábián Attila.

A biztosítók ugyanis a technikai kamatlábnál magasabb hozam esetében a többletnek a szerződésben vállalt részét a járadék emelésének formájában visszajuttatják az ügyfélnek. Ez a Generali-Providenciánál 80, a Groupamánál 85, az OTP Garanciánál 90 százalék. (Más terméknél jellemzően 85–95 százalékos a visszatérítés.) A Groupamánál lehetősége van arra is az ügyfélnek, hogy a többlethozamból származó járadékemelkedésen túl garantáltan évi 5 vagy 10 százalékkal emelkedjen a járadéka. Ekkor természetesen az induló összeg kisebb, mint ha a technikai kamatlábbal kalkulálnának.

A Világgazdaság által megkérdezett három biztosítón kívül még az ING Biztosítónál van lehetőség egyszeri díjas, azonnal kezdődő életjáradék vásárlására, a társaság azonban nem kívánt lapunknak nyilatkozni a termékkel kapcsolatban.

(Sorozatunk következő részét jövő szerdai számunkban közöljük)

Áprilistól a jelenlegi, maximálisan 4 százalékos technikai (a garantált biztosítási összeg eléréséhez hozzásegítő) kamatláb 2,9 százalékra csökken. A biztosítók ma jellemzően 3,5 százalékkal számolnak a termékeikben, ez a jövőben várhatóan 2,75 százalék körülire mérséklődik. Ez azzal jár, hogy ugyanazért az összegért kevesebb járadékhoz juthat az ügyfél. A járadék összegének csökkenése 10-15 százalékos lehet, tehát egy 29 ezer forintos havi juttatás esetén áprilistól már csak 26 ezer forintot ajánl fel a biztosító az új szerződőknek. A már futó járadékszolgáltatásokat a kamatláb mérséklődése nem érinti.