Váratlanul új ellenfele támadt Ursula von der Leyennek az EU-ban: vele már nem bánhat úgy, mint Magyarországgal – kijózanító videó
A csütörtöki EU-csúcs pontos lenyomata annak, hol tart ma az EU: működik ugyan, de nem halad előre, hiányzik belőle a lendület és a határozottság. A hivatalos közlemények ugyan előrelépésről beszélnek, a nemzetközi sajtó azonban jóval hűvösebben értékelte az eredményt.
A Reuters értékelése szerint az uniós vezetők ugyan megállapodtak Ukrajna újabb finanszírozásáról, ám nem jutottak konszenzusra a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról. Más szóval: megszületett a kompromisszum, de elmaradt az áttörés – tegyük hozzá, mindenki szerencséjére.
Rövid távon Ukrajna a csúcs egyértelmű nyertese. Az EU jelentős pénzügyi támogatásról döntött, ami politikai értelemben erős jelzés a háború harmadik évében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta:
a döntés valóban megerősíti Ukrajna ellenálló képességét.
Persze az ukrán vezető kénytelen volt jó képet vágni a dologhoz, lévén amerikai támogatás híján immár kizárólag a brüsszeli köldökzsinórtól függ. Ennek szellemében is nyilatkozott, és ahogy már korábban, most is igyekezett zsarolni az uniós vezetőket azzal, hogy a befagyasztott orosz vagyon igenis „jár” Ukrajnának.
A nemzetközi sajtó ugyanakkor gyorsan rámutatott arra, hogy a hitelről szóló döntésnek, milyen árnyoldalai vannak. Az Associated Press kiemelte: a támogatás döntően hitel, nem pedig vissza nem térítendő forrás.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna pénzügyi levegőhöz jut, de hosszabb távon tovább nő az adósságterhe. Ha már hosszabb táv: persze nagy kérdés, hogy ezt miként fogja visszafizetni, valószínűleg erre nem lesz képes, így végső soron az európai adófizetők buknak hatalmas összegeket (kivétel Magyarország, Szlovákia és Csehország.)
Von der Leyennek új ellenfele van az EU-ban
A csúcs kevésbé látványos, de stratégiailag fontos nyertesei azok a tagállamok, amelyek ellenezték a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását. A vita hónapok óta zajlott, és végül az óvatosság és a megfontoltság győzött.
A nemzetközi elemzések szerint több ország attól tartott, hogy az orosz vagyon lefoglalása
- alááshatná az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat,
- és jogi lavinát indíthatna el.
Az Európai Bizottság számára a csúcs kijózanító volt. Ursula von der Leyen geopolitikai ambíciói – különösen az orosz vagyon aktívabb bevonása – nem kaptak elegendő támogatást. A Politico értékelése szerint a bizottság ismét beleütközött a tagállami konszenzuskényszer kemény korlátaiba.
Ráadásul immár nem csak Magyarország és Szlovákia, valamint a friss miniszterelnökkel érkező Csehország maradt a politikai realitások talaján, de az országa szavahihetőségét és pénzügyi rendszerét féltő
belga miniszterelnök is.
Ez világos jelzés: az EU-ban a bizottság mozgástere korlátozott, a nagy geopolitikai döntések továbbra is a nemzeti kormányok kezében vannak. Bart De Wever más ellenfél, mint a visegrádiak, hiszen a nyugati blokk része, ezért vele már nem lehet úgy bánni ellenállás esetén, mint ezzel a régióval.
Erre jó példa az alábbi felvétel, amelyen a belga miniszterelnök hidegvérrel intézi el a legbefolyásosabb brüsszeli szócsövet, amely megpróbálta nyomás alá helyezni az orosz vagyon kifagyasztása kapcsán.
Ha van egyértelmű vesztese a csúcsnak, az Brüsszel globális szerepfelfogása, pontosabban inkább szereptévesztése A Washington Post szerint a találkozó egyszerre mutatta meg Európa egységét és vonakodását attól, hogy jogilag kockázatos, de politikailag erőteljes lépéseket tegyen.
A befagyasztott orosz vagyonról szóló brüsszeli javaslat elfogadása, amelyet Merz német kancellár is furcsa módon támogatott, beláthatatlan politikai és pénzügyi következményekkel járt volna.
Brüsszel még nem erősebb a tagállamoknál
A decemberi EU-csúcs megmentette ugyan a látszategységet, de nem növelte a blokk erejét. A Bizottságnak, Von der Leyennek nem sikerült elérnie legfőbb külpolitikai célját, azt, hogy a zárolt orosz állami vagyon felhasználásával kikényszerítse, hogy az EU is szerepet kapjon az amerikai–orosz béketárgyalásokon. Félsikernek mondható, hogy
- Ukrajna kapott időt,
- a tagállamok elkerülték az életveszélyes precedenseket (viszont hatalmas pénzeket buknak),
- Brüsszel pedig egy újabb kompromisszumot könyvelhetett el.
A Reuters elemzése azonban figyelmeztet:
a válságkezelés nem helyettesíti a stratégiát.
Az EU tagállamok ismét bebizonyították, hogy képesek kompromisszumokra, és egyelőre még képesek korlátozni Brüsszel, az Európai Bizottság folyamatosan növekvő hatalmi ambícióit. A kérdés az, hogy ez elég lesz-e egy olyan világban, ahol a geopolitikai verseny egyre kevésbé a kompromisszumokra épül.
