Németország segítséget kért: nincs elég közpénze, hogy beindítsa az ipart, Berlinbe érkeztek az amerikai befektetők – Magyarország feszülten figyel

A berlini kormány egy úgynevezett Németország Alapot (Deutschlandfonds) indít, hogy a célkitűzés szerint akár 130 milliárd eurós magánbefektetéseket vonzzon a német gazdaságba, azon belül az ország kockázatosabb infrastruktúra- és védelmi ipari projektjeibe. A kezdeményezéssel kapcsolatban valószínűleg a napokban részletesebb közös közlemény is várható a pénzügy-, valamint a gazdasági minisztertől – értesült a Financial Times (FT). 

Százharmincmilliárd euróval mozdítanák meg a német gazdaságot

Kormányzati oldalról 30 milliárd eurónyi közpénzzel és hitelgaranciával indítják az alapot, melyet a KfW állami fejlesztési bank kezelhet. A magánbefektetéseket igyekeznek majd 

• a technológiai 
• és védelmi startupok, 
• az energiainfrastruktúra 
• és a kritikus ásványkincsekkel kapcsolatos projektek felé terelni.

Az alap felállításával a kormánykoalíció egyrészt megkísérli Európa legnagyobb, ám a magas energiaárakkal és hagyományos exportpiacain a kemény kínai versennyel küszködő gazdaságát kimozdítani stagnáló állapotából, miközben a mind népszerűbb – a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a pártok listáján már első helyen álló – AfD vitorlájából is kifognák a szelet.

Májusi hivatalba lépése óta Friedrich Merz német kancellár már beszélt azokról a terveiről, melyek szerint a következő évtizedben több mint 1000 milliárd euró közpénzt fordítanának Németország leromlott infrastruktúrájának a felújítására és az elhanyagolt fegyveres erők korszerűsítésére.

Kormányzati források szerint azonban a magántőke bevonására is törekednek a növekedés felpörgetése érdekében. Sok forrást szabadítottunk már fel az infrastruktúra és a hadsereg számára, ám 

– mondta az FT-nek Jens Südekum, a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója. "Az alapvető elképzelés a Németország Alap kapcsán, hogy megkönnyítsük az olyan projektek adósságfinanszírozását, amelyektől a bankok ódzkodnak" – tette hozzá, utalva például a szászországi lítiumbányászatra, amely nemrég részesült állami támogatásban.

Két amerikai Berlinben

Úgy tűnik, nem is reménytelen a privát tőke bevonására tett kísérlet, hiszen piaci pletykák szerint a KKR és az Apollo amerikai magántőkealapok már le is viziteltek a berlini kormányzati tisztviselőknél, hogy kifejezzék érdeklődésüket a befektetési lehetőségek iránt.

A startupok régóta panaszkodnak, hogy a tőkehiány miatt külföldön kell forrásokat felhajtaniuk és tőzsdére menniük. A Németország Alap ezért a helyes irányba tett lépés – hangsúlyozta a brit lapnak Verena Pausder, a német startupszövetség vezetője.

A kormány amúgy még az év vége előtt igyekezett végrehajtani egy sor tőkepiaci reformot. A kabinet ezen a héten hagyta jóvá azt a tervet, amely arra ösztönzi a németeket, hogy a tőkepiacokat használják fel magánnyugdíjaik növelésére. A jövő évtől pedig minden hatéves gyermeknek havi 10 eurót fizetnek egészen 18 éves korukig, az összeget a szülők államilag támogatott megtakarítási számlákra fektethetik be.

Merz kereszténydemokratái és a szociáldemokrata koalíciós partner közötti belharcok után a kabinet megállapodott az infrastrukturális projektek engedélyezésének felgyorsításában is. Ezt eddig gyakran akadályozták a roppant szigorú környezetvédelmi szabályok. 

Jön a nagy próbatétel

A nagy próbatételre azonban jövőre kerül sor, akkorra tűzték ki ugyanis az ország költséges nyugdíjrendszerének és egészségbiztosítási rendszerének az átalakítását.

– mondta Merz szerdán a német parlamentben.

Ha a kezdeményezés nyomán visszatérne az élet a német iparba, az a magyar exportot is segíthetné, másrészt vélhetően a német tőzsdén jegyzett technológiai és védelmi ipari vállalatok, például az Infineon, a Rheinmetall, a Schaeffler vagy a TKMS, illetve az olyan energetikai cégek, mint az RWE, az E.ON, illetve a Siemens Energy szempontjából sem lenne közömbös.