Most lett elege Szlovákiának Zelenszkijből: bejelentés a Barátság vezetékről, így darabolnák fel Ukrajnát – a legolvasottabb közéleti cikkek augusztusban
A tapasztalat szerint a nyáron a könnyedebb témák vonzanak több olvasót, ennek megfelelően a „közéleti” témák is más összetételűek. A politikusok természetesen augusztusban sem hagytak minket teljesen magunkra, nagyon sokan olvasták lapunkban például, hogy Giorgia Meloni és Orbán Viktor karöltve bírálták az EU Bíróságának ítéletét az illegális migráció ügyében.
Közel sem annyian azonban, mint az egyetlen hónapot sem kihagyó és szomszédaikkal szemben is agresszivitást tanúsító ukrajnai gyötrelem folytatódásáról szóló híreket. Első helyen is a barátságot elvesztő Barátságról szólókat: az augusztus főleg a Barátság vezeték megtámadásáról szólt. Legkattintottabb közéleti témáink ezek voltak, amikor elbúcsúzott 2025 nyara.
Most lett elege Szlovákiának Ukrajnából
Az ukrán hadsereg támadásai a Druzsba (Barátság) olajvezeték ellen sértik Szlovákia nemzeti érdekeit, és Ukrajnáét sem szolgálják – ezt Juraj Blanar szlovák külügyminiszter jelentette ki a JOJ tévécsatorna Politika 24 című műsorában. Sokatmondóan közölte azt is, hogy a Barátságon érkező olajat feldolgozó szlovák Slovnaft olajfinomító szállítja Ukrajnának a dízelolaj mintegy 10 százalékát, és sürgette a béketárgyalásokat, mert „csak így lehet megállítani az energetikai infrastruktúra elleni kölcsönös támadásokat” Oroszország, illetve Ukrajna részéről.
Ennél messzebb ment Robert Fico miniszterelnök, aki videóban sértette vérig Ukrajnát: „szenvedni fog” – mondta, mire azonnal kitört a botrány, Volodimir Zelenszkij kormánya pedig ezt nem tűrte: hivatalos levélben fenyegették meg Szlovákiát – erről írt a Világgazdaság augusztus 25-én.
Azóta sok víz folyt le a Tiszán. Magyarország mentességet kapott az orosz energia európai felhasználását blokkoló amerikai szankciók alól, az Egyesült Államok béketervet terjesztett elő, Brüsszel pedig egy rendelkezéssel mégis betiltaná az orosz szállításokat. A Barátság ügye kijevi részről sem került nyugvópontra.
Sokkoló ukrán javaslat, nem akárki súgta bele Zelenszkijék fülébe: „Állítsuk le az orosz olajat Magyarországnak a Barátság vezetéken, akkor lesz elég áramunk”
Hiába jelentett be az ukrán kormány több intézkedést az áramkimaradások mérséklésére, ezek érdemben nem javítanak a helyzeten Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energiaprogramjainak igazgatója szerint. A szakértő radikálisabb lépést javasol: állítsák le az orosz olaj tranzitját a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé, mert az olajvezeték turbináinak leállításával sokkal több áramot lehet megspórolni.
Fordulat a Barátság vezeték leállásában
Néhány nappal az idézett konfliktus után arról számolhattunk be – és ezt is rengetegen olvasták –, hogy északi szomszédunkba már érkezik az orosz olaj (ezt Facebook-bejegyzésében Denisa Saková, Szlovákia gazdasági minisztere jelentette be), és hamarosan Magyarország következik. A Barátság kőolajvezeték az ukrán támadás miatt nagyjából egy hétig nem működött.
A Barátság elleni támadásra nem maradt el a magyar kormány válasza sem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter videóüzenetében közölte, hogy a rendkívül súlyos támadásokat végrehajtó katonai egység parancsnokát kitiltották Magyarországról és a teljes schengeni övezetből is.
Nem Ukrajna lesz az EU következő tagja
Két héttel korábbi, de szintén Ukrajnát érintette az a rendkívül olvasottá vált hír, hogy ha az Európai Unió valóban elkezdi a csatlakozási tárgyalások előkészítését, akkor borítékolni lehet Maia Sandu elnök győzelmét az őszi moldovai választáson, miközben Moszkva minden erejével azon van, hogy „rátegye kezét” a Romániával határos területre.
A Politico cikke nyomán számoltunk be róla, de sok helyen felbukkant a spekuláció, hogy ez megnyitná Ukrajna szomszédja, Moldova számára az utat, hogy az ukránoknál előbb csatlakozzék az EU-hoz. Ennek a kilátásnak rendkívül furcsa optikája keletkezett: Ukrajna uniós csatlakozását ugyanis Magyarország blokkolja, Moldováét azonban a várakozások szerint nem.
A moldovai választás egyébként szeptemberben le is zajlott, és Sandu valóban nyert.
Itt a történelmi terv Ukrajna felosztásáról, így darabolná fel Európa
Augusztus végén járunk, még híre-hamva sincs a november végét, december elejét már meghatározó amerikai béketervnek, amikor megszellőzteti szintén a Politico, hogy az európai tisztségviselők asztalán egy olyan béketerv is szerepel, amely 40 kilométeres ütközőzónát hozna létre, ahol európai békefenntartók állomásoznának. Beszámolt erről, hatalmas olvasói érdeklődés mellett, a Világgazdaság is.
Abban nincs egyetértés – így a forráscikk –, hogy milyen mély lehetne a tényleges zóna. Az sem volt világos, hogy Kijev elfogadná-e a tervet, mivel az valószínűleg területi engedményekkel járna. Az Egyesült Államok, úgy tűnik, nem vesz részt a pufferzóna-tárgyalásokon – írta a Politico.
Akár így volt, akár nem – a fejlemények ismeretében így lehetett –, a novemberi amerikai béketerv hatalmas területek elvesztését foglalta magába Ukrajna szemszögéből. Mi lesz a béketervből, december közepén még nem tudjuk. Brüsszelben és Berlinben az orosz vagyon végleges elkobzása van épp napirenden.
