A választott bíráskodás gazdasági vállalkozás is
A választott bíráskodás egy felszálló ágban levő, egyre szélesebb körben alkalmazott vitarendezési mód az üzletfelek között. Óriási nemzeti és nemzetközi karriert futott be az elmúlt ötven évben, és ez töretlenül folytatódik – nyilatkozta lapunknak Szász Iván egyetemi tanár, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá az Osztrák Szövetségi Kamara, a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett, valamint számos más választott bíróság tagja. Utalt arra: a választott bíróság a gazdasági élet szereplőinek igazságszolgáltató fóruma. Feladata az üzletfelek között felmerült viták szakszerű és gyors eldöntése annak érdekében, hogy a gazdálkodás, a kereskedés mielőbb folytatódhasson.
A választott bíróság példátlan sikerének alapja, hogy noha magánbíróság, ítéleteit az állam végrehajtja. De ehhez – figyelmeztetett a professzor – szükséges annak állami szabályozása. Ez garantálja, hogy ha az eljárás szabályozott rendben folyik, a döntést az állami szervek végre fogják hajtani.
A választott bíráskodás történetében jelentős előrelépésnek számított az ENSZ égisze alatt megszületett, a külföldi kereskedelmi választott bíróságok ítéleteinek elismeréséről és végrehajtásáról szóló nemzetközi egyezmény. Az okmányt szinte valamennyi tagállam aláírta. Lényege, hogy ha az aláíró államok bármelyikében választott bírósági ítéletet hoznak, azt a másikban végrehajtják. A rendes bíróságok ítéleteinek végrehajtására például ennél sokkal komplikáltabb rendszer érvényesül – mondta Szász Iván.
A professzor a nemzetközi munkaszervezet elnökeként részt vett – az ugyancsak ENSZ-kezdeményezésre létrejött – választott bírósági mintatörvény kidolgozásában. Ezt számos ország átvette, a magyar választott bírósági szabályozás is ennek alapján jött létre. Más országok a mintatörvényben jelentkező elveket beépítették saját törvényeikbe. Így jelentősen csökkentek a különbségek az egyes országok eljárásaiban.
A kétoldalú szabályzatok is hozzájárultak a választott bíráskodás fejlődéséhez. A hetvenes években például Magyarország és több kelet-európai ország úgy igyekezett bővíteni forgalmát a nyugat-európai országokkal, hogy – bárminemű részlehajlásnak még a látszatát is elkerülendő – megállapodott a jövőbeli viták választott bírósági elbírálásában. Így hazánk például az Egyesült Államokkal bécsi székhelyű választott bíróságban állapodott meg. Ennek jelentős hatása volt az amerikai–magyar kereskedelmi forgalomra. Igen sokra értékelték ezt a lépést az osztrákok is – emlékezett Szász Iván, aki Magyarország részéről vezette a tárgyalásokat, és Bécs városától éppen a közelmúltban vett át magas kitüntetést.
Látni kell – hangsúlyozta –, hogy üzlet és bevételi forrás is, ha egy országban jó választott bíróság működik. Ezt a kamarák igen lényegesnek tartják, és a választott bíráskodást gazdasági vállalkozásnak is tekintik. Nem alaptalanul. Üzletemberek sokasága érkezik azokba a városokba, ahol nagy a választott bíróságok tekintélye. Szállodára költenek, vásárolnak, választott bírósági díjat fizetnek. Óriási ügyforgalmat bonyolít le például a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bírósága. Az MKIK-é ugyancsak jó hírnévnek örvend, munkáját nagyra értékelik, sok ügye van, széles körű nemzeti és nemzetközi tevékenységet folytat.
Egyébként egy választott bíróságon nincsenek tipikus ügyek, a testület – a közönséges adásvételtől a bonyolult építési vállalkozási vitáig – mindennel foglalkozik, ami a gazdasági életben felmerülhet. A választott bíróságok gyakorta nagyon fontos ügyekben jelentenek garanciákat. Egy külföldi vállalkozónak például érdeke fűződik ahhoz, hogy ha idejön és sérelmet szenved, a siker reményében léphessen fel akár az állammal szemben is. Nemzetközi szerződés biztosítja, hogy ilyen esetben az üzletember a nemzetközi jog szabályai szerint az állam ellen fordulhat, és ekkor is a választott bíróság jár el.
E bíróságok ítélete nyomban végrehajtható, de kivételes esetekben annak érvénytelenítéséért bírósághoz fordulhatnak a felek. Szász Iván szerint kívánatos is ilyen felügyelet a választott bíróság felett. Tudni való azonban, hogy a bírósági felülvizsgálat csak eljárási kérdésekre terjedhet ki, az ügy érdemére már nem, mindössze akkor, ha a döntés az ország közrendjébe ütközik. Ahogy nő az esetek száma, úgy emelkedik a bírósághoz forduló elégedetlen feleké is. Ám voltaképpen az ügyek töredéke kerül bíróság elé, és annak is csak csekély hányadát érvényteleníti az igazságszolgáltató fórum.
A választott bírósági eljárásban is tért hódítanak az elektronikus kommunikáció vívmányai. A professzor véleménye szerint az igazság feltárásában semmi nem helyettesítheti a személyes kapcsolatot. Ő szereti látni a feleket, amint előadják érveiket, hiszen a legkisebb gesztusnak is jelentősége lehet. A technika persze fejlődik, de a választott bíráskodás alapvető elvei változatlanul érvényesülni fognak – jósolta Szász Iván.
A választott bíráskodás egyik módja az alkalmi, az ad hoc bíráskodás, amikor a felek megállapodnak abban, hogy esetleges konfliktusaikat mely személyek döntik el. A másik esetben a felek a szerződéseikben ugyancsak előre kikötött, a kereskedelmi kamarák vagy más szervek által e célra felállított szervezethez fordulnak, ahol szintén maguk választják meg bíráikat, és ahol a vitarendezésnek a szervezet által szabályozott eljárási rendje van.
