Érdemi beleszólást követelnek
A növekedési (fejlesztési) pólusok programjának kialakításába feltétlenül be kell vonni a helyi kamarákat – véli Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke. Ez azonban – a Budapest mellett hagyományos régióközpontnak számító Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden, továbbá a társpólus Székesfehérvárott és Veszprémben – szerinte ez idáig alig valósult meg. Ezért az áldatlan helyzetért alapvetően a területfejlesztési törvény okolható, amely a régiók, megyék és kistérségek ügyeinek intézéséből kizárta a kamarákat. A törvény módosítására már többször ígéretet kaptak a kormánytól, ám azóta is hiába várnak rá. Mindeközben pedig hosszú távra meghatározó döntések születnek Magyarországon, amelyekbe csak informális beleszólási lehetőségük van a kamaráknak – állapította meg a kamarai vezető.
A tét pedig nyilvánvalóan nagy. A pólusprogramok előkészítésére városonként 100 millió forintot irányzott elő a kormány, s a fejlesztések együttes értéke a szakemberek becslése szerint elérheti a 100 milliárd forintot. Bihall Tamás szerint nyilvánvalóak az ütközőpontok is. Nincs például egyetértés a tervezők és a kamarák között a növekedési/fejlesztési pólusok értelmezésében. A kamarák abból indulnak ki, hogy egy ilyen programhoz feltétlenül szükség van húzóágazatokra, ahol high-tech technológiával készülnek a termékek, és munkahelyeket teremtenek. Észak-Magyarország esetében ilyen húzóágazat lehet a vegy- és az elektronikai gépipar – jegyezte meg az MKIK alelnöke. További ütközőpont, hogy a fejlesztési elképzelések inkább az önkormányzatok és egyetemek igényeire összpontosítananak, s gazdaság által generált programok nem jelennek meg a régiókban, holott ez a növekedés motorja. Rendkívül fontos tehát a világos lehatárolás.
Ezt szolgálhatja a fejlesztési pólusokban érdekelt kamarák mára tervezett munkamegbeszélése a Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezetőivel – jelezte Miklóssy Ferenc, az MKIK illetékes alelnöke, aki a találkozót előkészítette. Ahogy kirajzolódnak a konkrét projektek, úgy szűkülnek le a versenyképesség erősítését, a gazdaság élénkítését szolgáló fejlesztési lehetőségek – sommázta az eddigi kamarai tapasztalatokat, hozzátéve, hogy hasonló észrevételt tettek az Európai Bizottság képviselői is.
A fejlesztési pólusprogramokban az infrastruktúra- és a humánberuházások mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az üzleti környezet javítására, az innovációra, egyáltalán a gazdaság élénkítésére – sorolta a tennivalókat Miklóssy Ferenc. Egy szó mint száz, sokkal nagyobb arányban lenne szükség piacorientált projektekre, mert ezek eredményezhetik a három-öt év múlva piac- és versenyképes termékeket, de az életminőség javulását is – figyelmeztet a kamarai vezető.
Már ideje lenne elkezdeni annak vizsgálatát, hogy az I. Nemzeti fejlesztési terv operatív programjai keretében meghirdetett pályázatoknál mekkora a megvalósított projektek hozadéka – vetette fel Kéri István, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte az ebből adódó tanulságok ugyancsak hasznosak lehetnek a II. NFT kialakításánál, legyen szó akár a pólus-, akár a komplex vagy az ágazati/regionális operatív programokról. Néhány év múlva óriási „balhé” lehet abból, hogy mire mentek el az EU-pénzek, ha nem ügyelnek a hozadékra a tervezők, ha a segélyezettek száma nő, és nem az adófizetőké – jósolta Kéri István. Szerinte legyen szó bármilyen programról, a pályáztatásnál a versenyképesség ott kezdődik, hogy milyen szakszerűen és milyen gyorsan lehet fejlesztési forráshoz jutni.
A Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztésiforrás-felhasználási tapasztalatai tíz évre tekintenek vissza, s igénylik is a közreműködésüket a pólus- és regionális operatív program kialakításánál. Ennek megfelelően aktívan részt vesznek a munkában, és a partnerek – a megyei és városi önkormányzat, az egyetem, a fejlesztési tanács és ügynökség, valamint helyi cégek szakemberei – elfogadták javaslatukat, hogy Baranyában üzleti szemlélettel viszonyuljanak minden fejlesztéshez.
Pécs az életminőség pólusa kíván lenni – az egészség, a kultúra és a környezetipar fejlesztésére építi jövőjét. Az európai korfa alakulása alapján az előrejelzések azt mutatják, hogy 2010 körül jelentősen megugrik a kereslet az ilyen termékek, szolgáltatások iránt, ezek kínálatában akar piacvezető lenni a dél-dunántúli régió fontos városa. A kétszáz oldalas pólusprogramot a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karán dolgozták ki, ezt töltik ki most konkrét projektekkel. Kéri István beszámolt arról is, hogy a kamarai figyelemfelhívásnak köszönhetően a program nyitott a szomszédos megyék (Somogy és Tolna) felé, így húzhat hasznot az egész régió abból, hogy Pécs a fejlesztési pólusok között van.
A nyilatkozó szakemberek abban is egyetértettek, hogy a kamaráknak is többet kell tenni fejlesztési szerepvállalásuk érvényesítése érdekében. Jó példaként emlegették a pécsiek gyakorlatát, ahol szemmel láthatólag nem okoz gondot a város, a megye, a pólus és a régió érdekeinek harmonizálása.
Növekedési pólusok
>> Budapest: innopolisz>> Debrecen: tudásközpont
>> Győr: innováció
>> Miskolc: technikai alapú, környezettudatos gazdaságfejlesztés
>> Pécs: életminőség
>> Szeged: élettudományok, biotechnológia
>> Székesfehérvár/Veszprém: high-tech és tudásközpont
>> Debrecen: tudásközpont
>> Győr: innováció
>> Miskolc: technikai alapú, környezettudatos gazdaságfejlesztés
>> Pécs: életminőség
>> Szeged: élettudományok, biotechnológia
>> Székesfehérvár/Veszprém: high-tech és tudásközpont-->
