Két ütemben is gyengült a forint

A régiós gyengülést követően késő délután közel újabb két forintot gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. Már-már kiheverte volna a hazai deviza, hogy tegnap reggelre számos, a régiót hátrányosan érintő makrogazdasági hír is napvilágot látott. Az árfolyamgörbe első megtörését délután háromra korrigálta a piac, a kereskedők már hátra is dőlhettek, amikor megjelent, hogy az eddigi stabilról a leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a szuverén magyar hitelbesorolások kilátását a Moody’s Investors Service. A piac azonnal gyengüléssel reagált, az első hullámban egészen 254,30-ig szállt a jegyzésár, amely késő estére 253,50-on stabilizálódott.
A hazai fizetőeszközt a Moody’s országspecifikus hírére nem követték a régió devizái, a zloty, a szlovák, illetve a cseh korona is nyugalomban töltötte a délutánt.
A leminősítés ellenére nem várja a forint további nagyarányú gyengülését Szentpéteri Ádám, az OTP Bank elemzője. Emlékeztetve a Fitch tavaly év végi leminősítésére utáni gyengülésre, az elemző úgy gondolja, az egyszeri csökkenést nem követi majd drasztikus vagy tartós leértékelődés. A forint euróhoz viszonyított árfolyama várhatóan rövid távon sem gyengül 255 alá. Ebben egyezik a véleménye a legtöbb hazai elemzőjével, akik – mint többen fogalmaztak – már hozzászoktak az egydélutános mini pánikokhoz. A választásokig az OTP elemzője szerint kivárnak a befektetők, és ha valami drasztikus, váratlan nem következik be, a forint nem mozdul majd ki a 250–255-ös sávból.
Török Bálint, a Buda-Cash elemzője szerint a befektetői türelem még megvan, s erre a választásokig szinte biztosan számíthatunk, azonban középtávon még nem lehet megjósolni a jövőt. Szerinte a mai cseh kamatdöntés, valamint a jövő hét eleji magyar, majd lengyel és szlovák kamatdöntések nem lesznek komoly hatással a magyar valutára, és a választásokig nem várható jelentősebb tartós gyengülés a forint árfolyamában.
Az ország leminősítését megelőző árfolyamgyengülés még az egész régióban észlelhető volt, ennek okát elsősorban a globális gazdaságban bekövetkező változások okozták. Brazíliában 14 havi folyó fizetésimérleg-többlet után a tegnapi jelentések szerint januárban 452 millió dolláros hiányt regisztráltak, míg a Fitch a nagymértékű egyensúlytalansá-gok miatt negatív hosszú lejáratú besorolással illette az izlandi koronát az eddigi stabil helyett.
Volt hatása a forintra annak is, hogy Leszek Balerowicz, a lengyel központi bank elnöke egy televí-ziós interjúban kijelentette, a magas adók miatt nem lát esélyt arra, hogy az ország elérje a négyszázalékos gazdasági növekedést ebben az évben.
Szignifikánsan változott a dollár kurzusa is az euróval szemben: a tegnapi devizapiaci kereskedés során a nyitó 1,1911-ről egészen 1,1883-ig erősödött a zöldhasú, ez összefüggésben állhat a Fed nyilt piaci bizottsági ülése jegyzőkönyvének keddi nyilvánosságra hozatalával, amelyben további kamatemeléseket helyeztek kilátásba a jövőre vonatkozólag. Ezzel összefüggésben a forint a dollárral szemben is gyengült, egészen a 212,60-ig.