Kissé javulnak a mikrovállalkozások kilátásai
A cégek döntő többsége (60,8 százaléka) nyereséget könyvelhetett el 2005. év végén, miközben 10,7 százalékuk veszteséggel, 28,5 százalékuk pedig nullszaldóval zárta az évet. Ez azt is jelenti, hogy 2004-hez képest nem változott számottevően a vizsgált társaságok eredményességi pozíciója (2004-ben mindössze 1,5 százalékponttal volt alacsonyabb a veszteséges vállalkozások aránya). Az ágazatok között a legjobb eredményességi mutatók várhatóan – hasonlóan a tavalyi felmérés eredményeihez – az építőiparba tartozó cégeknek lesznek. A méret növekedésével az eredményesség kismérvű javulása is megfigyelhető. A megbízók összetétele szerint pedig a jelentős mértékben multinacionális cégeknek szállítók eredménye a legjobb: közöttük mindössze 3,9 százalék a veszteséges cég. A döntően lakosságnak szállítók esetében ez az arány magasabb, 10,3 százalékos. Hozzá kell tenni ehhez, hogy a multinacionális cégekkel való üzleti kapcsolat kiszámíthatóságot, nagyobb biztonságérzetet kölcsönöz a vállalkozásoknak, és láthatóan az eredményességre is kedvező hatással van.
A vállalkozás jelenlegi és jövőbeni üzleti helyzete között a megkérdezettek szerint gyakorlatilag nincs különbség. Nem számítanak tehát érdemleges – pozitív vagy negatív irányú – változásokra a vállalkozók. A válaszadók 16 százaléka jónak, 59 százalékuk kielégítőnek, és mindössze 25,4 százalékuk látja rossznak jelenlegi üzleti helyzetét. Cégméret szerint a nagyobbak, ágazat szerint pedig az építőiparba és az idegenforgalomba tartozók ítélik meg bizakodóbban a helyzetüket.
A várható jövedelmezőség tekintetében összességében javulóak a cégek várakozásai. A jelenlegi jövedelmezőséget 60 százalék tartja kielégítőnek, 12 százalék jónak és 28 százalék rossznak. Ezzel szemben 2006 első fél évben 17 százalék vár jó jövedelmezőséget, 61 százalék kielégítő szintet és 22 százalék rosszat. A cégméret növekedésével ebben az esetben is javul a megítélés. A szolgáltató szektorbeli és az építőipari vállalkozók a többi ágazaténál kedvezőbbnek látják pozíciójukat. A vállalkozók 59,3 százaléka közepesnek, 31,3 százaléka alacsonynak és 9,4 százalékra magasnak tartja a termékei vagy szolgáltatásai iránti keresletet. Rendelésállományukat a fentiekhez hasonlóan a kis- és közepes nagyságú cégek jobbnak látják, mint a mikro- vagy alkalmazott nélküli vállalkozások.
A jelenlegi és a várható termelési szint összehasonlítása is kismértékű kedvező változásokról tudósít: 2005 II. fél évében a cégek 65 százaléka számolt be változatlan termelési szintről és 32 százaléka a termelési szint csökkenéséről, addig 2006 I. fél évére már 51 százalék vár változatlan szintet és csak 18 százalék csökkenést. A kisebb cégek negatívabban ítélik meg termelési szintjüket, mint a nagyobbak. Ágazat szerint nem különböznek jelentősen a megítélések, az építőipari és idegenforgalmi eredmények ebben az esetben némileg jobbak a többi gazdasági ágénál.
A kérdezett vállalkozások nagy része nem tervez kapacitásbővítő beruházást, 17,4 százalék a beruházásra készülő cégek aránya. Kedvező hír a foglalkoztatás várható alakulása szempontjából, hogy a beruházások az esetek körülbelül felében (51,4 százalék) létszámbővítést vonnak maguk után. A beruházók átlagosan hat fővel szeretnék bővíteni foglalkoztatottaik számát. A létszámot növelni szándékozók az emberi munkától, az elbocsátást tervezők a technológia fejlesztésétől, a munkaintenzitás fokozásától várják beruházásaik megtérülését. A létszámváltozást is okozó beruházások összesen több mint ezerhétszáz új munkaerő bevonását igénylik, ez 2006 I. fél évében a megkérdezett cégek körében a foglalkoztatottság 2 százalék körüli növekedését jelenti, ha e szándékok megvalósulnak. A nagyobb cégek erősebb beruházási aktivitást mutatnak, mint az önfoglalkoztatók, illetve a mikrovállalkozások.
A termelési szint és a jövedelmezőség kismértékű javulásához kapcsolódik, hogy várhatóan nő a vállalkozások munkaerő-kereslete 2006 első fél évében: a cégek 12,8 százaléka tervezi növelni és csak 4,3 százaléka csökkenteni létszámát. Ha csak a fizikai dolgozókat vesszük alapul, körükben jobban érvényesül a létszámnövelési szándék: a vállalkozások 36,7 százaléka tervez létszámbővítést. A fizikai munkaerő-állomány várható bővítése mintegy ezer, döntően szakképzett fizikai munkavállaló iránti többletkeresletet jelent, tehát 2006-ban tovább nő a szakképzett munkaerő iránti igény. E vállalati szándékok sem méret, sem ágazat, sem nyereségesség mentén nem különböznek lényegesen. A csekély eltérés a következőképpen jellemezhető: a feltörekvő kisvállalkozások szeretnék leginkább növelni alkalmazottaik számát, a mikrovállalkozásoknál gyengébbek a létszámnövelési szándékok. Az önfoglalkoztatók nem kívánnak kilépni ebből a státusból, nem akarnak munkaerőt felvenni.
A jó üzleti helyzetű, illetve e téren javulást váró cégek munkaerő-kereslete jóval nagyobb, mint a kielégítő vagy rossz helyzetű vállalkozásoké – ez a tény aláhúzza a létszámbővítési szándékok megalapozottságát. A jelenleg jó üzleti pozícióban lévőknél átlagosan tízfős alkalmazotti létszámemelkedést várhatunk 2006 első felében. Azon vállalkozások, amelyek beruházást terveznek, szintén nagyobb arányban szeretnék növelni foglalkoztatottaik számát, szemben a beruházni nem szándékozók várható létszámnövelésével.
A GVI közel 3200 céget kérdezett meg 2005 végén, vállalati adatfelvétele során, többek között a vállalkozások rövid távú kilátásairól és várható munkaerő-keresletéről tett fel kérdéseket. Az adatfelvétel kiterjedtségét húzza alá, hogy összességében több mint hetvenkétezer munkavállalót érint, ennyi volt ugyanis a foglalkoztatottak száma a kutatásban részt vevő vállalkozásoknál. A mintába került cégeknél a foglalkoztatottak létszáma nullától ötezerig terjedt; a legtöbb megkérdezett vállalkozás a mikrovállalkozások kategóriájába tartozott.
