Klie Zoltán újrafelfedezése

Az 1897-ben született és 1992-ben elhunyt Klie Zoltán egyes képei az elmúlt szűk két évtized alatt 500-1000-szeres értéknövekedést produkáltak – hangzott el a Kieselbach Galériában rendezett könyv- és életmű-bemutatón. Kieselbach Tamásnak a 80-as évek első feléből származó könyvelése szerint 4–12 ezer forint között lehetett Klie-képeket venni, ehhez képest 2001-ben a Városrészlet című festmény 2,5 millió forintos kikiáltási ár után 5,52 millióért talált gazdára. A II. világháború után háttérbe szorított, és majdnem teljesen elfeledett alkotó Nő holddal című képe pedig 1989-ben 80 ezer svájci frankért (mai árfolyamon 13 millió forintért) kelt el Bázelben.

A Kieselbach Galériában múlt héten bemutatott Klie Zoltán, a kozmikus festő című monográfia szerzője Kopócsy Anna művészettörténész. A könyv létrehozásához segítséget nyújtó – a festőt személyesen ismerő – Kieselbach Tamás elmondása szerint egy széthullott életmű építőköveinek újbóli összeállításáról van szó. Kieselbach szerint Klie képeit máshol nem található különös fantáziavilág jellemzi, s ez szinte lehetetlenné teszi a művész egyértelmű besorolását. Az 1945 utáni Magyarországról viszont eltűnt az a közeg, amelyben Klie alkotni tudott, és majdnem teljesen kiesett a művészettörténeti köztudatból. Jól példázza ezt, hogy Gyárváros című képe 1996-ban Kmetty János műveként szerepelt a Műcsarnok katalógusában. A szignóhamisításra csak később derült fény egy aukció alkalmával.

Kopócsy Anna elveszett nemzedéknek nevezte Klie Zoltán generációját. Bene Géza és Gadányi Jenő Klie-hez hasonlóan Vaszary János tanítványa volt, akinek a diákjaira gyakorolt nagy hatását mind a mai napig nem tudta kellőképpen feltárni a művészettörténet. Vaszary egyengette valamennyiük szakmai pályáját, ez többek között a 20-as évek közepétől párizsi tanulmányutakat jelentett. Klie a mester kedvenc tanítványaként 1925-ben elsőként kapott ilyen ösztöndíjat Trianon után. Sok korabeli modern szemléletű magyar művészhez hasonlóan itt gyűjtött inspirációt, és ismerkedett az új stílusirányzatokkal. A két háború között számos díjat nyert, többek között az Új Művészek Egyesületének (UME) alapító tagja és alelnöke volt. Szakmai pályája nem érhetett révbe a háború és az azt követő események miatt. Az ötvenes évektől lakásán tartott fenn magániskolát, és kézművesmunkákkal – nyakkendő- és műselyemfestéssel – jutott jövedelemhez.

Klie Zoltán nevének újraélesztésével Heitler István próbálkozott a 80-as években, de komoly érdeklődést csak a Kieselbach Tamás gyűjteményéről 1996-ban megjelent album váltott ki iránta. Három éve a Haas Galéria Merítés a KUT-ból (Képzőművészek Új Társaság) című sorozatában rendezett kiállítást műveiből.