Milyen kiskapukon keresztül kerülik ki a kamatadót?
Svájc az első hivatalos jelentések alapján 30, míg Ausztria az előzetes becslések szerint 113 millió eurót utal át az EU-tagállamokba a 2006-os év folyamán a külföldiek kamatjövedelme után fizetendő adók címén. Így az előzetesen várt volumennél kevesebb pénzmozgást eredményez az a sokéves egyeztetést követően tavaly júliusban hatályba lépett szabály, amely szerint a kamathozamok után minden uniós polgárnak a hazájában kell adóznia.
Az adóztatás 22 tagállamnál automatikus információcserével történik: ennek során a kamatot kifizető hitelintézet tájékoztatja a magánszemély illetősége szerinti állam adóhatóságát a külföldön megszerzett kamat összegéről. Az irányelv értelmében a kamatjövedelem kizárólag a hasznot húzó természetes személy illetősége szerinti államban adóztatható. Magyarországon a kamatjövedelem adója ugyanakkor nulla százalék, ezért a magyar illetőségűeknek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.
Kivételt jelent az átmenetileg forrásadóztatást alkalmazó Ausztria, Belgium, Luxemburg és Svájc. Az alábbi államokban kamatjövedelmet realizáló külföldiek választhatnak az információbejelentés és így a saját hazájukban való adózás, illetve egy anonim forrásadó között. A forrásadó mértéke 2005–2007 között 15, 2008–2010 között 20, 2011-től pedig 35 százalékos. A kamat utáni forrásadót az adóztató tagállamokban a kifizető vonja le. A levont adó 25 százalékát a tagállam visszatartja, 75 százalékát pedig átutalja az érintett másik tagállam illetékes hatóságának.
Ugyanakkor számos kiskaput tartalmaz az uniós adómegállapodás, derült ki a jogszabály júliusi hatályba lépése óta. Az osztalékjövedelmekre nem terjed ki a szabályozás hatálya. Emellett a jogszabályok kizárólag magánszemélyekre vonatkoznak, cégekre nem. A szerződésen kívüli országokba továbbra is lehet adózatlanul befektetéseket elhelyezni, valamint a 2001 előtt kiadott értékpapírok ugyancsak mentesítést élveznek.
A jelenlegi jogszabályok szerint a kamat-, illetve az európai tőzsdei részvényeken realizált árfolyamnyereség-adó 2007. január 1-jétől lép életbe Magyarországon, tízszázalékos adókulccsal. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a külföldiek hazánkban elhelyezett – adóköteles – megtakaírtásai mekkora összeget tesznek ki, a pénzintézetek ugyanis csak a következő hónapban szolgáltatnak először adatokat. (PA)
