Nyugdíjcélú megtakarítások (4.)

A „sok kicsi sokra megy” igazság a nyugdíjcélú előtakarékosságnál igazán látványosan érvényesül. Valószínűleg kevesen gondolnák elsőre, hogy ha havi 10 ezer forintot fordítanak nyugdíjaskorukra, és ha minden évben átlagosan 7 százalékos hozam realizálódik a megtakarításon, akkor 40 év lejártával 24 millió forinttal gazdálkodhatnak. A legtöbben várható nyugdíjazásukat megelőzően néhány évvel döbbennek rá arra, hogy a megfelelő öregségi nyugdíj eléréséhez saját maguk rendszeres megtakarítására is szükség van. Ez azonban már sokszor késő, hiszen a megfelelő szintű nyugdíj-kiegészítéshez ekkor már jelentős összegű megtakarításra van szükség – hangsúlyozta Gaál Csaba, az OTP Garancia Biztosító főosztályvezetője. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a többi biztosítónál is, mondván, a nyugdíj-előtakarékossági biztosítás iránt az igény legkorábban a 40 év feletti korosztálynál jelenik meg, és az 50 év felettieket jellemzi igazán. A felmérések alapján az 50 év feletti korosztálynál az első helyen szerepel a nyugdíjcélú megtakarítás, ám nekik már csak 10-12 év megtakarítási időszak van hátra, éppen ezért olyan sokat nem tudnak összegyűjteni, bár kétségtelen, hogy ekkor már havonta nagyobb összeget is hajlandók áldozni a megtakarításra – mutatott rá Kótiné Somfai Ágnes, az ING Biztosító marketingigazgatója. A kevés szabadon elkölthető jövedelem mellett az is szerepet játszhat abban, hogy a

fiatalabb korosztályt nem jellemzi a nyugdíj-előtakarékoskodás, hogy egyesek abban bíznak, jobban tudják forgatni a pénzt a saját vállalkozásuknál – jegyezte meg Juhos András, az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja. A korai takarékoskodás mellett szólna az is, hogy – mint Kósa Zoltán, az Allianz Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója rámutatott – a nyugdíjbiztosításokra évente átlagosan 150-180 ezer forintot fordítanak az ügyfelek, ez mondjuk egy 50 éves magánszemély számára már nem vetítene előre komolyabb megtakarítási összeget.

Mennyit érdemes félretenni? Ez függ a magánszemély élethelyzetétől, életkorától s persze a kockázatviselési hajlandóságától is. Az lenne az optimális, ha nyugdíjaséveiben a száz százalékát kapná annak, mint amennyit most keres – mondta Kótiné Somfai Ágnes. Ám mint az Aegon Magyarország Biztosítónál kiemelték: a megtakarítási biztosítás kötésekor az egyik legfontosabb mérlegelendő tényező az egyéni kockázatviselési hajlandóság és ezzel összefüggésben a hozamelvárás.

A nyugdíjbiztosítást sokféle konstrukcióval el lehet érni: lehet vegyes, elérési, avagy befektetési egységhez kötött biztosítást választani. A vegyes biztosításnak kétségtelenül megvan az az előnye, hogy előre lehet tudni, mekkora összeg várható a futamidő végén, míg a unit-linkednél nincs garantált összeg, ez a futamidő alatt realizált hozamtól függ – emelte ki Ribényi Ákos, a Generali-Providencia Biztosító személybiztosítási osztályvezetője. A biztosító garantált életjáradékot is kínál az ügyfeleknek, már a megtakarítási szakasz elején megígérik, hogy ezért cserébe mekkora életjáradékot fizetnek.

Az idősebb korosztály leggyakrabban a klasszikus vegyes vagy elérési biztosítást köti, míg a fiatalabbak a jóval rugalmasabbnak számító unit-linkedet választják. A unit-linked biztosítások esetében az ügyfél kockázatvállaló képességétől függ, hogy milyen eszközcsoportokba fekteti a pénzét, ám érdemes lehet azt is mérlegelnie, hogy miután a nyugdíjcélú előtakarékosság jellemzően hoszszú távú, így ilyen időtávon a kockázatosabb befektetések, azaz a részvények jobban teljesítenek, mint az állampapírok. Mint Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója kiemelte: 15 év felett unit-linked esetén célszerű magas részvénytartalmú eszközalapot választani, hiszen ezen a távon a várható hozam szinte biztosan meghaladja minden más befektetési forma

hozamát.

A biztosítási igény lefedését meg lehet oldani azzal, hogy mindent egy biztosításba „pakol be” az illető, de azzal is, hogy több biztosítást köt. Az előbbi azoknak éri meg, akik tudatosan alakítják a biztosításukat, ám ez egyelőre a emberek kisebb részénél jellemző.

A biztosítók palettájáról nem hiányozhat a nyugdíjcélú előtakarékossági termék, de az „univerzális” konstrukciókra is van példa: az ING 2004-ben indította el Élet Plusz termékét, míg az Allianz tavaly Életprogramját, amelyek akár egész életre szólóvá alakíthatók a tartam során, a futamidő alatt a védelmet bárkire ki lehet terjeszteni, s mind a biztosítási, mind a befektetési szolgáltatások terén bármikor módosítható. Ugyancsak számos élethelyzetre megoldást nyújt az OTP Garancia Biztosító Életút programja.

(biztosítási szükségletek az életpálya egyes szakaszainál)

- pályakezdő: baleset, rokkantsági

- gyermekes család: rokkantsági, kritikus betegség, kórházi ápolás

- középkorú: betegség, baleset, rokkantság, kórházi ápolás, műtét, nyugdíj-előtakarékosság

- nyugdíjas: baleset-biztosítás, hátramaradottakról gondoskodás (temetési költség, megta-karított pénz illetékmentessé

tétele stb.)

(biztosítási szükségletek az életpálya egyes szakaszainál)

- pályakezdő: baleset, rokkantsági

- gyermekes család: rokkantsági, kritikus betegség, kórházi ápolás

- középkorú: betegség, baleset, rokkantság, kórházi ápolás, műtét, nyugdíj-előtakarékosság

- nyugdíjas: baleset-biztosítás, hátramaradottakról gondoskodás (temetési költség, megta-karított pénz illetékmentessé

tétele stb.)-->