Ötszázmilliárd forintnyi jelzáloghitel az idén
Ötszázmilliárd forint körül alakulhat 2006-ban az új hitelkiáramlás, beleértve a lakáscélú és a szabad felhasználású lakossági hiteleket is. Az OTP Jelzálogbank prognózisa szerint ez 500–550 milliárd forint közé tehető – mondta lapunknak Nagy Csaba vezérigazgató-helyettes. Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettesének álláspontja alapján 450–550 milliárd forint között lehet az új hitelezés értéke. Ezen belül várhatóan még mindig nagyobb arányt képvisel majd a lakáscélú kölcsön. Nagy Gyula, a HVB Jelzálogbank vezérigazgatója szerint csupán a lakáscélú hitelkiáramlás 400 milliárd forintot tesz ki ebben az évben.
Erősebb marad a jelzálogkölcsönön belül a devizahitel is. Harmati László szerint ebben az évben az új jelzáloghitelek mintegy 75 százaléka lesz devizajellegű, a lakáshiteleken belül Nagy Gyula a 400 milliárdból csupán 50 milliárdra, azaz 12,5 százalékra teszi a forintkölcsönök arányát.
Tavaly 27,3 százalékkal, 2670,9 milliárd forintra nőtt a bankrendszer lakossági lakás-, illetve szabad felhasználási célú jelzáloghitel-állománya (azaz a lakosság jelzáloghitel-tartozása) a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ezen belül a szabad felhasználású állomány több mint duplájára, 387,6 milliárdra emelkedett. A lakáshitel-állomány ugyancsak 19,5 százalékkal, 2283,3 milliárd forintra nőtt. Ez két részből tevődik össze: a már folyósított hitelek tőketörlesztése csökkenti az állományt (tehát a lakosság jelzáloghitel-tartozását), ez tavaly több mint százmilliárd forint volt bankrendszeri szinten, s főleg a lakáshiteleket érintette, a szabad felhasználású jelzáloghiteleket egyelőre kevésbé. A másik összetevő az új hitelkibocsátás, amely persze jóval nagyobb volt tavaly, mint a tőketörlesztés (ebbe beleértendő a rendes havi részletfizetés, az előtörlesztés is).
Az OTP Bank lakás- és jelzáloghiteleinél például 80 milliárd volt a törlesztés 2005 folyamán, míg 2004-ben ez 58 milliárd forintot tett ki, ám az új hitelezés közelítette a 300 milliárdot – olvasható ki a gyorsjelentésből.
A jelzáloghitel piacán a legnagyobb szereplő még mindig az OTP Bank, amely az új kibocsátás terén 46,4 százalékos piaci részesedést szerzett meg tavaly, igaz, 3,3 százalékponttal kevesebbet a 2004-es évnél.
A jelzálog-hitelezésben legnagyobb szerepet játszó három jelzálogbank múlt évi növekedése jelentősen eltér, ez részben a különböző tulajdonosi háttérrel és stratégiával magyarázható. Az OTP Jelzálogbank, amely kizárólag tulajdonosa, az OTP Bank hiteleit refinanszírozza, ezen belül tavaly már 57 milliárd forint értékben refinanszírozott devizahitelt. Az idén ez a szám lényegesen emelkedik – mondta Nagy Csaba. Az OTP csoport lakáshiteleinek nagyobb része az OTP Jelzálogbanknál van. A tőketörlesztések (rendes, elő- és végtörlesztés) tavaly 64 milliárd forintot tettek ki a jelzálogbanknál, míg az új hitelezés ezt lényegesen felülmúlta, így a bank záró hitelállománya 849 milliárd forint volt, 10,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A Földhitel- és Jelzálogbanknál az év végi hitelállomány 430,4 milliárd forint volt, míg 2004-ben 373 milliárd; az ügyfelek kölcsöntartozása több mint húszmilliárd forinttal csökkent az év során, s itt is jelentős volt az előtörlesztés. Az új hitelek kihelyezésében a saját hitelezés aránya 35 százalékról tavaly év végére 53 százalékra nőtt. Ennek oka, hogy az FHB legnagyobb partnerei mindinkább a devizahitelezésre helyezik a hangsúlyt, s azt nem refinanszíroztatják az FHB-vel. A két nagy jelzálogbanknál a növekedési rész lassulásában már a bázishatás és az említett tőketörlesztés is közrejátszik.
A HVB Jelzálogbank nem vethető össze teljes körűen a két másik jelzálogbankkal, mert csak az új lakásra szóló lakáshitelekkel foglalkozik, míg anyabankja, a HVB Bank végzi a használtlakás-hitelezést. A HVB Jelzálogbank lakáshitel-állománya így 11,5 milliárd forintról 13 milliárdra nőtt, ezen belül 340 millió forintra bővült a devizában meglévő lakáshitel-állomány. A tőketörlesztés 2005-ben mintegy egymilliárd forintra tehető.
