Pesti tőzsde: ió, ció, korrekció

Egyedül az egymilliárdon felüli napi forgalmú Fotex tartotta a lelket a Budapesti Értéktőzsdében tegnap, ahol meglehetősen túlzottra sikeredett a menetrend szerint várt korrekció a hétfői csúcsdöntést követően. Az összes nagy papír ára csökkent az átlagos forgalmat jóval meghaladó, 34,4 milliárdos kereskedésben. A Mol 4,35, az OTP árfolyama pedig 4,08 százalékot esett, és a MTelekom és a Richter sem maradt ki a rosszból (–3,94, illetve –2,97 százalék). A tőzsdei papírok tegnapi esését a pénzpiac egyéb történéseinek kontextusába helyezve már nem lehet egyértelműen a piacokon ismert klasszikus korrekció jelenségéről beszélni.

Tegnap döntött ugyanis alapkamatáról a szlovák jegybank, ahol az előzetes 25 bázispontos prognózist meghaladó, 50 bázispontnyi kamatemelést jelentettek be, ezzel mától a szlovák alapkamat 3,5 százalékos. Ez 2005 februárja óta a kéthetes reporáta első változtatása.

A szlovák bejelentés hatására a szlovák korona gyors erősödésbe kezdett, amelyet Magyarországon a tőzsde mélyrepülése, valamint a forint gyengülése követett. Egészen 253,4 forintig szaladt az euró ára a nap eleji 252,5-ről. De nem volt ez máshogy Lengyelországban sem, ahol szintén gyengülni kezdett a zloty a szlovák döntés bejelentését követően, 3,785 zlotyra szaladt az euró ára a reggeli 3,77-ról. Tetézte a bajt, hogy a PKN Orlen, a vezető lengyel olajipari vállalat az elemzői várakozásokat 39 százalékkal alulmúló eredményeket tett közzé a tavalyi utolsó negyedévre. Ugyan tegnap délután a lengyel jegybank is változtatott irányadó kamatlábán, ám az már nem gyengítette tovább az árfolyamot. A napközbeni események ismeretében ráadásul kissé merész döntést hoztak, hiszen az elemzők változatlan kamatszintet reméltek, a jegybank ugyanakkor 25 bázispontnyi kamatvágást jelentett be, ezzel 4 százalékra csökkent az alapkamat.