Többéves bérleti szerződésekre van szükség

Hibának tartja az EuroCommerce elnöke, hogy Budapesten általában csak egy évre lehet bérleti szerződést kötni az önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségekre. Peter Bernert, az 5,5 millió kis-, nagy- és külkereskedelmi vállalkozást tömörítő uniós érdekvédelmi szervezet vezetője szerint ez súlyosan akadályozza a budapesti belvárosi kiskereskedelmi szektor modernizálódását. „Ha az üzlethelyiséget nem lehet öt-tíz évre előre kibérelni, akkor a kereskedők nem mernek beruházni” – magyarázta lapunknak nyilatkozva az EuroCommerce elnöke.

Peter Bernert szerint elsősorban ez lehet az oka annak, hogy Budapest főbb belvárosi bevásárlóútjai (példaként a Nagykörutat, az Andrássy utat és a Rákóczi utat említette) kopottasnak, szegényesnek hatnak. Láthatóan lemaradtak a nyugat-európai nagyvárosok elegáns kereskedelmi negyedei mögött, de például Moszkva bevásárlóutcái mögött is. Nemcsak a csillogásról, a vonzó eladótérről és a hívogató portálról van azonban szó, hanem a modern eladási technológiáról is, ennek kiépítése szintén csak akkor éri meg, ha a bérlő biztos lehet benne: jó néhány évig az ő üzlete működhet az adott helyiségben. Budapestnek ez a szabályozási fogyatékossága abban is közrejátszhat, hogy a város peremén, az agglomerációban kiépült bevásárlóközpontok a forgalom nagyobb hányadát szívták magukhoz, mint Nyugat-Európa legtöbb metropolisában.

Az EuroCommerce elnöke egyébként gyakori vendég a magyar fővárosban. Tavaly novemberben az európai kereskedelem napja alkalmából látogatott Budapestre (mint mondja, „egészen kiemelkedő munkát végeztek a magyar kollégák e napon”), a múlt héten pedig az EuroCommerce egyetlen közvetlen magyar tagja, a CBA-lánc egyik újabb üzletének avatására érkezett hazánkba. Látogatása során megismerkedett a készülő magyar kereskedelmi etikai kódexszel is, amelyről elismerően nyilatkozott.

Az EuroCommerce üdvözli, hogy magyarországi tagszervezetei (a VOSZ-KSZSZ és az OKSZ) olyan nagy horderejű munkát folytatnak, amely meghatározó a kereskedelem jövőjének szempontjából. Az etikai kódex szakmai alapú létrehozása a kereskedelem minden résztvevője számára meghatározhatja piaci mozgásterét, illetve szabályokat állít fel a kereskedelem minden szereplője számára – mondta Bernert, külön is nyomatékosítva ennek szükségességét. Az EuroCommerce minden olyan szakmai alapon nyugvó törekvést támogat, amely az adott területre vonatkozó javítási szándékot takar.

A szakmai érdekképviselet egyébként az uniós szintű döntéshozatalt is igyekszik a kereskedelmi ágazat javára befolyásolni. Különösen nagy hangsúlyt fektet a protekcionizmus elleni küzdelemre, a liberalizáció támogatására. „A protekcionizmus végső soron mindig rossz megoldás, lehet, hogy ideig-óráig egyes részproblémákat megold, de hosszú távon ezért mindig drága árat kell fizetni” – véli az EuroCommerce elnöke. Az Európai Parlamentben nemrég elfogadott szolgáltatási direktívát éppen ezért nem üdvözölték kitörő lelkesedéssel, de a létrejött tervezet Bernert szerint végül is mégis jobb, mint ha egyáltalán nem sikerült volna megállapodni.

A kereskedelem az egyetlen olyan szektor az európai gazdaságon belül, amely még mindig jelentős számban hoz létre új állásokat, egyúttal a legnagyobb, fogyasztók felé irányuló szolgáltatási ágazat – hívta fel a figyelmet Bernert. „Mi nem kérünk pénzbeli állami támogatásokat, csupán azt, hogy a szabályozási környezet ne akadályozza, hanem segítse a kereskedelmi vállalkozásokat.” Az EU-ban szerinte jelenleg óriási túlszabályozás keseríti meg az ágazat cégeinek életét. Biztató azonban, hogy a jelenlegi Európai Bizottság (és különösen Günter Verheugen alelnök) érti a problémát, és igyekszik is tenni ellene (jogszabályirtás a „jobb kormányzás” jelszavával – a szerk.)

>> 5,5 millió cég

>> 27 millió alkalmazott

>> 13 százalékos arány az EU GDP-jén belül

Forrás: EuroCommerce

>> 5,5 millió cég

>> 27 millió alkalmazott

>> 13 százalékos arány az EU GDP-jén belül

Forrás: EuroCommerce Az EuroCommerce-nek 28 európai országból több mint száz tagja van: kereskedelmi szövetségek és egyéni vállalatok vegyesen. Magyarországról az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) és a CBA-üzletlánc a tagja. Társult tag még a Reál Hungária Élelmiszer Rt is. Egyébként Kelet- és Közép-Európából csak ez a két cég tagja az uniós szintű érdekképviseletnek, a többi új tagállamból csak az ágazati szövetségek vesznek részt az EuroCommerce munkájában. Az idehaza is ismert nagy európai kiskereskedelmi láncok (mint a Metro, az Auchan, a Carrefour) zöme teljes jogú tag, a Tesco viszont csak társult tag.-->