266 forintos euró - hogyan kerüljük el a veszteséget?
Több kis- és középvállalat vezetője is foghatja a fejét, hogy miért nem hallgatott az elemzőkre, akik már hosszú hónapok óta a forint árfolyamának várható gyengülését vetítették előre, sőt többen már a 270–280 euróval szembeni kurzust is megpendítették. Egy fedezeti ügylettel ugyanis könnyen kivédhették volna a hazai fizetőeszköz március első felében produkált mélyrepülését, amikor 266 forinton is forgott az euró.
A vállalatok ugyan sokkal jobban követik a devizapiacok eseményeit, mint az elmúlt években, ugyanakkor visszafogottan reagáltak a forint gyengülésére – tapasztalta Ágoston István, a HVB Bank treasury részlegének vezetője. Az importőrök csak a legszükségesebb ügyleteiket kötötték meg, bízva a hagyományokban, miszerint a forint gyengülése megint csak átmeneti lesz, ami hosszú távon a még mindig vaskos árfolyamfelárak miatt sem csábító. Az exportőrök pedig a gyengülő forintot látva további gyengülésben reménykednek, így a kamatkülönbségen alapuló prémium ellenére mind üzletkötési, mind fedezeti ügyletekre való hajlandóságuk nem nőtt. Ez egybecseng a többi piaci szereplő véleményével is, mondván, egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a fedezeti ügyletek iránt a kkv-k részéről, mivel észlelik az árfolyammozgásokban rejlő veszélyeket, ám az üzletkötésekre nehezen szánják el magukat. Sajnos utólag okoskodnak az ügyfelek, amikor már menthetetlen egy pozíció – jegyezte meg Thaly Csaba, a Budapest Bank vállalati treasury üzletkötője.
S bár a hitelintézetek viszonylag erősebb forinttal számolnak, arra biztatják ügyfeleiket, hogy várakozásaikat félretéve mindenképpen nézzenek valamilyen fedezeti stratégia után.
A kínálati paletta igen széles, hiszen az árfolyamkockázatok fedezésére az egyszerűbb termékektől a kifinomultabb stratégiákig szinte minden, a nemzetközi piacokon is megtalálható termék fellelhető – amennyiben az ügyfél átesett a kockázati minősítésen. Egyes cégek az egyszerű – s fedezeti terméknek még nem igazán nevezhető – azonnali (spot) ügyletet választják, s mint a CIB Banknál megjegyezték: a kínálatban fellelhetők az úgynevezett időopciós terminügyletek is, amelyek révén a vállalkozás nem egy jövőbeni meghatározott határidőnapra, hanem egy jövőbeni intervallumra (például hat hónap múlva induló 14 napos periódusra) tudja fedezni árfolyamkockázatát.
Ha az árfolyamkockázat optimalizálása kerül szóba, akkor a legtöbben a sima határidős ügyletekkel azonosítják mindezt.
Amennyiben a jelenlegi árfolyamszint kedvező a vállalat számára, akkor a leghatékonyabb fedezeti eszköz a határidős (forward) ügylet – válaszolta Országh Mihály, a K&H Bank vezető értékesítési menedzsere az azt firtató kérdésre, a jelen helyzetben milyen fedezeti ügyletben érdemes a kkv-knak gondolkodniuk. Míg ha nem kedvező, vagy egy kedvezőbb árfolyamszintet prognosztizálnak, akkor olyan opciós struktúrákat javasol, amely védelmet nyújt az árfolyam romlása ellen, de lehetőséget ad a kedvező piaci mozgásokból való részesedésre (opciós struktúrák). Az opciónak azonban – szemben a határidős ügylettel – van díja, s nem is csekély. Határidős ügyleteket az exportőröknek érdemes kötni, mivel a deviza/forint kamatkülönbség prémiuma magasabb jövőbeni árfolyamokat garantál számukra, továbbá az ügylet lejáratát a bank rugalmasan tudja kezelni – tanácsolta a HVB Bank treasury részlegének vezetője. Nő a népszerűsége a barrier jellegű strukturált ügyleteknek, amelyek alkalmasak a biztosított árfolyamszint feljavítására, illetve a költségek csökkentésére. Az importőrök és a devizahitelt több ütemben törlesztők között a cilinder opció a leggyakoribb, amely szintén ingyenes megoldást jelent, s százszázalékos védelmet biztosít a forint esetleges gyengülése ellen, míg az erősödésből a kkv profitálhat.
