A nemzetközi piacon sok a kétes eredetű régiség
A közelmúltban napvilágra került több botrányos eset miatt átfogó felmérést készített tagjai antik műkincsbeszerzéséről az amerikai művészeti múzeumok igazgatóinak társasága (AAMD). Az elemzés feltűnően kicsinyíteni akarja az USA múzeumainak szerepét a világ régiségkereskedelmében. Eközben újabb amerikai gyűjtemény, a St. Louis Museum of Art keveredett botrányba egy egyiptomi halotti maszk miatt.
Az AAMD jelentése szerint a 169 tagintézményből mindössze 53 foglalkozik aktívan antik műtárgyak gyűjtésével, és ezek az elmúlt öt évben átlagosan 7 millió dollárt költöttek összesen beszerzésre. Ez az összeg kisebb, mint a világ éves ókori műkincsforgalmának 10 százaléka, amely valahol 100 millió és 4 milliárd dollár között mozog a különböző becslések szerint. Ez is jól mutatja, hogy az ókori műtárgyak nemzetközi kereskedelmét meghatározó erők az amerikai művészeti múezumokon kívül keresendők – kommentálta az eredményt Mary Sue Sweeny Price, az AAMD elnöke.
A felmérés megbízhatóságával kapcsolatban azonban több kifogás is felmerül. Egyrészt a készítők csak a vásárlás útján történő beszerzéseket vették figyelembe, miközben a legtöbb darabhoz magángyűjtők adományai révén jutnak a múzeumok – mutat rá a The Art Newspaper. Másfelől a nagyobb részvételi kedv érdekében anonimitást biztosítottak a válaszadó intézményeknek, ez erősen megkérdőjelezi a kiadott számok megbízhatóságát, és jól mutatja, milyen titkolózók a múzeumok beszerzési praktikáikkal kapcsolatban.
Az AAMD felmérése szerint a tagjai által az elmúlt öt évben beszerzett régiségek 98 százalékékának származása nem sérti az UNESCO műkincsek kereskedelmére vonatkozó 1970-es egyezményét. A probléma pusztán az, hogy a művek eredetét csak az AAMD homályos irányelvei alapján vizsgálták meg, így az import- és exportdokumentumokat, valamint a kereskedők igazolását elegendőnek tartották egy műtárgy törvényileg tiszta eredetének igazolására. Márpedig az elmúlt öt évben a szervezet nyolc tagja került konfliktusba valamelyik külföldi kormánnyal műkincsbeszerzések miatt, ezért egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik az AAMD-re, hogy vizsgálja felül laza előírásait.
Miközben az amerikai múzeumok bizonyítványukat magyarázzák, újabb botrány tört ki egy a St. Louis Museum of Artban kiállított egyiptomi halotti maszk miatt. Dr. Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti tanács (SCA) elnöke szerint az Újbirodalom korából, Kr. e. 1300-1200 körülről származó maszkot az egyiptomi Szakkarából lopták el egy raktárból. Hawass egy holland régész, Maarten J. Raven levelére alapozza állítását, amelyből kiderül, hogy a Ka-Nefer-Nefernek tulajdonított maszk egy angol–holland ásatás során került a felszínre valamikor 1951 és 1955 között. Raven leveléből az is kiderül, hogy a lelet nem jutott el a kairói Egyiptomi Múzeumba, hanem mint az SCA tulajdona, egy Szakkara melletti raktárba került. Ezt a raktárat azután 1985-ben ismeretlenek kifosztották.
A St. Louis Museum of Art azzal védekezik, hogy az eladó információi szerint a maszkot 1952-ben ásták ki, és még abban az évben megjelent egy brüsszeli műkincsvásáron. Azt feltételeztük, hogy az egyiptomi kormány a megtaláló régésznek vagy intézménynek ajándékozta a leletet, ahogy az akkoriban nem volt példa nélküli – fogalmazott Brent Benjamin, a St. Louis-i múzem igazgatója. Benjamin állítása szerint amikor kiderült, hogy a műtárgy nem kapott egyiptomi exportengedélyt, az összes illetékes hatósággal felvették a kapcsolatot, de egyik sem jelezte aggályát. Hawass ennek ellenére ragaszkodik a maszk Egyiptomba történő visszajuttatásához, ellenkező esetben az SCA jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Eközben a szintén amerikai Getty Múzeum ellen tavaly őszszel Rómában indított per (VG, 2005. november 21., 15. oldal) is újabb fejleményekkel szolgált. Az olasz állam eredetileg azzal vádolta a múzeumot, hogy 42, az országból illegálisan kivitt antik leletetet vásárolt. A nyomozás időközben kiderítette, hogy valójában a gyűjtemény 82 darabja származik olyan kereskedőktől, akik a hatóságok szerint illegális tevékenységet folytatnak. Az elmúlt hetekben a múzeum elnöke, Barry Munitz is lemondott, valószínűleg a műkincsbotrány hatására – bár az összefüggést ő maga cáfolta.
Olasz- és Görögország hamarosan visszakap néhány kétes úton külföldre került antik műkincset. A New York-i Metropolitan Museum of Art hosszas vita után beleegyezett, hogy több, szicíliai és Róma környéki rablóásatásokból származó világhírű darabot visszajuttat Itáliának. Szó van többek között egy dél-itáliai görög vázáról Kr. e. 515-ből, valamint a Kr. e. III. századból való Morgentina ezüstkincs 15 darabjáról. A kincsek 2007 végére kerülnek vissza hazájukba. A megállapodást azzal a fenyegetéssel csikarták ki az olaszok, hogy a Metropolitan Museum a jövőben csak akkor kap kölcsön értékes reneszánsz és egyéb itáliai műtárgyakat, ha most visszaadja a kérdéses darabokat. Az athéni Parthenon templom is visszakapja egy darabját Németországtól, egész pontosan a heidelbergi egyetem antik gyűjteményétől. A mindössze 8 x 11 centiméteres fríztöredék 1871-ben került az egyetem birtokába – feltehetően egy német utazó hozta magával emlékbe a görög fővárosból. Angelosz Khaniotisz, a heidelbergi egyetem rektorhelyettese január 11-én jelentette be a faragvány átadását a Új Akropolisz Múzeumnak. Az indoklás szerint a lépést a Parthenon mint a világon egyedülálló kulturális emlék újraegyesítésének érdekében teszi meg a német egyetem. Valószínűleg az sem véletlen egybeesés, hogy a bejelentést tevő rektorhelyettes görög származású, jóllehet 20 éve Németországban él.
