Elakadt az OTP! Mi is történt?

Jelentősen leszűkültek az OTP Bank lehetőségei a külföldön való terjeszkedésre, miután a múlt héten két akvizíciós célpontot is elbukott a horvát Splitska Bankát és a szerb Vojvodjanskát. Ezzel egy időben a két ukrán pénzintézet, az Ukrsotsbank és az Ukrsribbank elvesztésével az utolsó esélyt a román CEC jelentheti, azonban a magyar–román politikai érzékenység és az esetlegesen igen magas ár miatt itt sem túl rózsásak a magyar domináns bank kilátásai.
A piacon már csak kis- és középbankok kaphatóak, amelyek felvásárlásával nem sok esélye van a hitelintézetnek a lélektani határt jelentő tízszázalékos piaci részesedés elérésére. A szlovák piacon esélytelen bármilyen további terjeszkedés, azonban az OTP csoport leánya magához képest jól teljesít. Hasonlóan egyszerű a helyzet Horvátországban, ahol jövőbeni akvizíciók nélkül nemigen növelhető a mérlegfőösszeg alapján számított 3,4 százalékos piaci szelet. Ezért is lett volna fontos a Splitska Banka megszerzése, amelyhez komolyabb verseny nélkül juthatott volna hozzá az OTP csoport, ha nincs ez az eléggé lobbigyanús versenyhivatali figyelmeztetés. Ezzel szemben jobbak lehetnek a kilátások a szerbeknél, ahol a Niska–Pannonska–Zepter hármassal – ezekből egyelőre kettőre nem tette rá a kezét az OTP Bank – még sok minden elérhető.
Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője mindenképp nagy lehetőséget lát az ukrán bankszektorban: szerinte akár tíz-tizenöt százalékos piaci részesedést is összegyűjthetne kisebb hitelintézetek akvizíciójával az OTP csoport. Az elmúlt években jelentősen felértékelődtek a feltörekvő piacok, ennek hatására könyv szerinti értékük többszöröséért kelnek el a régió bankjai, így illúzió lett volna abban hinni, hogy a magyar hitelintézet képes lesz mind az öt országban tíz százalék feletti részesedést szerezni. Sarkadi véleménye szerint további fejlődésre a legnagyobb lehetőség a bolgár piacon kínálkozik. (MÁ)