Forint? Euró? Dollár? Svájci frank?

Egy hosszabb lejáratú hitel igénylésekor aligha látja előre bárki, hogy az euró- vagy a dolláralapú kölcsönnel jár-e jobban pár év múlva, mint ahogy azt sem, hogy a cég árbevétel-öszszetételének változása – például az euróbevételek növekedése – mekkora kockázatot jelent egy adott devizaalapú hitel esetén. A többdevizás kölcsönök szinte mindegyik bank palettáján fellelhetők, ám a tapasztalatok meglehetősen vegyesek. A legtöbb hitelintézet, így például az Inter-Európa Banknál (IEB), a Budapest Banknál, a HVB Banknál, az MKB Banknál arról számoltak be, hogy meglehetősen ritka az ilyen jellegű igény a kis- és középvállalatok részéről, csak nagyon indokolt esetben élnek ezzel a lehetőséggel. Erre a forint 2003/2004 évi nagy árfolyam-ingadozása idején, az árfolyamveszteségek elkerülése céljából, illetve spekulatív megfontolásból merült fel igény, ám rövid távon, éven belüli hiteleknél – a forint viszonylag stabil árfolyama miatt – jelenleg nem jellemző a devizacsere – mutatott rá Böcskei Erzsébet, az MKB Bank osztályvezetője. A Budapest Bank vállalati termékfejlesztési vezetője, Boldis Zoltán azt emelte ki, hogy tapasztalataik szerint leginkább a forint-deviza átváltás a jellemző. Az Erste Banknál ugyanakkor arról számoltak be, hogy a multicurrency forgóeszköz- és beruházási hitel iránt igen nagy az érdeklődés az ügyfeleik körében, az állomány a vállalati hitelállományt meghaladóan növekszik.
Kiknek érheti meg multicurrency típusú hitelekben gondolkodni? A többdevizás hitelkeret-szerződés a különböző devizában jelentkező bevétellel, illetve kiadással rendelkező ügyfelek számára különösen hasznos az árfolyamkockázat kiküszöbölése végett – magyarázták a K&H Banknál, s mint hozzátették: kedvező piaci körülmények esetén a termék lehetőséget ad az esetleges árfolyam-, illetve kamatelőnyök kihasználására is. A multicurrency kölcsön előnyeit elsősorban több devizában bonyolított, nagyobb forgalmú cégek tudják kihasználni, ezért a 700 millió árbevétel alatti ügyfélkör jellemzően nem veszi igénybe – tették hozzá. A többdevizás hitelnél az átváltás előnye az is, hogy a devizaleértékelődés miatt keletkező szabad hitelkeret kihasználható, azaz a kívánt devizában történő folyósítás összege a leértékelődés mértékével megnövelhető – hangsúlyozták az OTP Banknál. A multicurrency hitel a célját tekintve forgóeszköz-finanszírozást szolgál, és azon ügyfelek részére ajánlott, akik export- és importtevékenységüket többféle devizában bonyolítják, és a bevételek, illetve kiadások devizanemének egymáshoz viszonyított aránya változó – emelte ki az MKB Bank osztályvezetője. Ekkor ugyanis a devizacserével optimális egyensúlyt tudnak teremteni a vállalatok devizabevételek és -kiadások között, ezáltal csökkentve az árfolyamkockázatot. Közép- és hosszú lejáratú beruházási célú kölcsönök esetén a futamidőtől, az ügyfél kamatvárakozásaitól és esetleges devizabevételeitől függően amúgy is gyakran esik a választás a devizahitelekre, ez esetben az euró és a svájci frank vezet. Az IEB-nél úgy látják, a nemzetközi kereskedelmi tevékenységet folytató cég esetében érheti meg multicurrency hitelben gondolkodni. Az Erste Bank a kis- és közép-, valamint a nagyvállalati ügyfélkört célozza meg multicurrency termékével, elsősorban azokat a cégeket, amelyek exportálnak, importálnak, netán a külföldi deviza és a forint közötti kamatkülönbözetet szeretnék kihasználni úgy, hogy közben az árfolyamkockázatot is kezelik.
Folyószámlahitel-kereten felül bármely típusú kölcsön esetén, bármilyen futamidővel köthető többdevizás hitelkeret-szerződés, amely lehet akár rulírozó, akár nem rulírozó – fogalmaztak a K&H Bankban. A többdevizás keret alatt az egyes kölcsönök bármely bank által jegyzett devizában lehívhatók, s a már lehívott összegek esetében is lehetőség van konverzióra.
A HVB Banknál jellemzően a beruházási és a forgóeszközhitel esetében van arra mód, hogy az ügyfél igénye alapján a szerződésben rugalmasan megfogalmazzák az úgynevezett multi-currency optiont. A Budapest Banknál mindegyik devizaalapú hitelnél – így például az alfa, a lombard, a hűséghitelnél – lehetősége van az ügyfélnek arra, hogy egyszerre több devizanemben is leszerződjön, illetve áttérjen egyik devizanemről a másikra – mutatott rá Boldis Zoltán. Mint hozzátette: közvetlen tanácsot az ügyfélnek nem kívánnak adni, hiszen az áttérés kockázata nem kizárólag az általuk feltételezett árfolyammozgásokból adódhat csak. Az OTP Banknál kamatfizetéskor van lehetőség a fennálló tartozás más devizanemre való konvertálására, a folyósított összeg átváltása keresztárfolyamon történik a bank deviza-deviza, illetve forint-deviza átváltási eljárásának megfelelően. A minimális hitelösszeg 40 ezer euró, illetve ennek megfelelő más deviza. A HVB Banknál a kölcsön pénznemének megváltoztatására vonatkozó igényét az ügyfélnek írásos formában kell közölnie, ezt követően a kölcsönt az új kamatperiódusra megállapított devizában tartja nyilván, illetve nyújtja a hitelintézet. A hitelösszeg nem befolyásolja az opció igénybevételének lehetőségét, az ügyfél igénye a meghatározó – mondták a HVB-nél. Devizacsere, vagyis az átjárhatóság az egyes kamatperiódusokon belül egyszer, a kamatperiódus lejárata előtt öt nappal, formanyomtatványon kérhető az MKB Banknál. A hitel rulírozó típusú, tehát a futamidőn belül tetszés szerint törleszthető és újra igénybe vehető. Az Erste Bank ügyfeleinek gyakorlata, hogy a pénzpiaci várakozásaik függvényében változtatnak devizanemet, s a hitelintézet 50 millió forint feletti hitelösszegek esetén ajánlja multicurrency hitelét.
A multicurrency hitelkonstrukciónál bármilyen – amelyben a hitelezés lehetséges – devizanem között lehet átjárhatóság, így forint, dollár, euró, és svájci frank kerülhet szóba az egyes hitelintézeteknél, ám az OTP Banknál, az MKB Banknál az angol font is bevonható a multicurrency-szerződésbe, sőt az MKB Banknál és az Erste Banknál japán jenre is van példa. Az MKB tapasztalatai szerint általában két-három devizanemben gondolkodnak az ügyfelek, és a bankok általános tapasztalata azt mutatja, hogy a multicurrency-konstrukción belül a forint, az euró és a svájci frank kombinációja tekinthető a legnépszerűbbnek. A dollárhitelek a nagyobb volatilitás és a jelentősen megemelkedett kamatok miatt nem olyan népszerűek – magyarázták az Erste Banknál, ahol elképzelhetőnek tartják, hogy fokozatosan elindul a japán jen felé is az érdeklődés a közel nulla százalék körüli kamatoknak köszönhetően. A hitel devizanemének megválasztásakor a két fő tényező a kedvező kamatdifferencia és a volatilitás – tették hozzá.
Ami a költségeket illeti, az IEB-nél konverziós díj terheli az ügyfelet. A K&H Banknál a kamatperiódus végi konverziók – előzetes értesítés esetén – költségmentesek, míg lehetőség van kamatperiódusok közbeni konverzióra is, de ekkor külön díjat számítanak fel. A hitel összegét illetően nincs korlátozás – tették hozzá. A limit- (több termék igénybevételi lehetősége előre jóváhagyott limiten belül) alapú termékeknél külön költség nincs a Budapest Banknál. Az OTP Banknál a többdevizás szerződés esetén az eltérő devizanemekben történő lehívásnak nincs költsége, s ugyancsak ingyenes a fennálló tartozás átváltása más devizanemre, hasonlóan az Erste Bankhoz, a HVB Bankhoz, ahol a módosításnak, azaz az átváltásnak nincs költsége. Az MKB Bank sem számol fel költséget, ám a multicurrency hiteleknél az igénybevétel minimális összege 100 ezer dollár vagy azzal egyenértékű megfelelő más deviza. (FB)