Külföldi többség a hazai tőzsdén

Magyarországon a legnagyobb a külföldi tőke aránya: száz, tőzsdén befektetett forintból közel 78-at hozott külföldi befektető – a Korea Center for International Finance kimutatása szerint. Az intézet által megvizsgált 33 ország rangsorában a hazai börzét jócskán lemaradva a holland és a finn részvénypiac követi 60,6 és 50,9 százalékos külföldi tulajdonhányadával. Ebből az értékelésből is szembetűnően kiderül, hogy az elmúlt években igencsak vonzó volt a magyar tőzsde a határon túli tőketulajdonosok számára, akik a korábban felbukkanó problémák ellenére kitartottak a magyar gazdaság mellett. A Budapesti Értéktőzsde a saját adatai szerint is dobogós helyen szerepel a külföldi kézben lévő tulajdoni arány tekintetében, egyedül Szlovákia előzi meg az 1999 és 2003 közötti mutatók szerint.

Azt jelenleg még nem lehet tudni, hogy az európai átlagtól jelentősen eltérő külfölditőke-arány meddig tart ki, annyi bizonyos: ha esetleg elzárják külföldről a pénzcsapokat, a hazai piacnak jelentős problémákkal kell szembesülnie.

A külföldiek dominanciája a tőzsdei részvényeknél komoly hagyományokra tekint vissza Magyarországon: az elmúlt másfél évben részarányuk folyamatosan kevéssel 80 százalék alatt mozgott, a múlt év végén – néhány tized százalékpontos éves mérséklődés után – 77,7 százalékot ért el. Stabilan alacsonynak tekinthető ugyanakkor a háztartások súlya a piacon: részesedésük négy százalék körül alakul, ráadásul a szektort – egészen 2005 utolsó negyedévéig – az elmúlt egy évben nettó eladóként tartották nyilván.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2005 utolsó negyedé-

vében a tőzsdei részvények állománya piaci értéken 6972 milliárd forintot tett ki Magyarországon, ez 9,4 százalékkal alacsonyabb a három hónappal korábbinál. A kapitalizáció csökkenése kizárólag az értékpapírok árfolyamának eséséből származott, hatása 725,8 milliárd forint volt.

A négy blue-chip tulajdoni megoszlásában az elmúlt negyedévben nem történt hatalmas változás, egyedül az OTP papírjainak szavazott kevesebb külföldi befektető bizalmat. A hitelintézet részvényeinek mintegy 80,86 százaléka volt 2005 negyedik negyedévében nem rezidenseké, az előző három hónapban tapasztalt 84,39 százalékkal szemben. Ekkora mértékű változás nem volt jellemző a másik három nagy papírnál, mindhárom blue-chip tulajdonosi struktúrájában minimálisan nőtt a külföldi tőke aránya – 94,28 százalékra a Magyar Telekomnál, 73,46-ra a Molnál és 67,48-ra a Richternél. Az MNB jelentése szerint 2005. december 31-én e három papír, illetve az OTP tette ki a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények összkapitalizációjának 83,7 százalékát. A nem rezidensek tulajdoni hányadának listáját a vagyonkezeléssel foglalkozó Hungagent részvényei vezetik 99,96 százalékkal, az Inter-Európa Bank 96,08 százaléka előtt, míg az utolsó helyen is egy B kategóriás, a Quaestor papírja tanyázik – e vállalat minden részvénye hazai tulajdonos kezében van.

A fejlődő országokban a külföldi tőke mértéke jóval magasabb, mint a fejlettekben, ezt alátámasztja az a tény is, hogy nem hazai kézben az USA-ban csak 12,6, Japánban pedig csak 23,7 százaléknyi részvény van. Az elmúlt évben 7,5 ezer milliárd dollárt fektettek be külföldiek egyes gazdaságokba, ebből 89 százalék a fejlett államokba vándorolt, csak a maradék 0,8 ezer milliárd került be a fejlődő piacokra. (BM–MÁ)