Lelassultak az ingatlanalapok

Az elmúlt esztendő az ingatlanalapok éve volt, sőt januárban is igen dinamikus növekedésről tanúskodtak a számok, hiszen 27 milliárd forinttal bővült nettó eszközértékük, s ezzel vagyonuk megközelítette a 390 milliárdot. Az elmúlt hónap azonban ennél kisebb tőkebeáramlásról tanúskodott, a növekedés mértéke a nagyobb konstrukcióknál sem haladta meg az 5,5 százalékot, sőt volt olyan konstrukció is, ahol apadt a vagyon. Egyes piaci vélemények szerint ez azzal is összefügghet, hogy az alapkezelők, a forgalmazói hálózat már nem ajánlja olyan „lelkesen” ezt a konstrukciót, hiszen a túlzott vagyongyarapodás nem igazán jó. A beérkező tőkét ugyanis nem tudják olyan gyorsan elkölteni az alapkezelők, ezt az is mutatja, hogy az ingatlanhányad összességében továbbra sem lépi át az 50 százalékot. (Igaz, kivételek vannak, az Erste Ingatlanalapnak például sikerült „utolérnie” magát az ingatlanfeltöltéssel, néhány nagyobb tranzakciónak köszönhetően az ingatlanarány meghaladja a 70 százalékot, s ezzel első helyen áll a hazai ingatlanalapok sorában.)

Az ingatlanalapok mellett szólhat ugyanakkor, hogy az állampapír-befektetésekkel szembeni többlethozamuk ugyan némileg lemorzsolódott az elmúlt egy évben, a korábbi 4-5 százalékkal szemben 1–3 százalékos prémiummal kell beérniük a befektetőknek, ám az is kedvező, hogy a kötvényalapokhoz képest kisebb volatilitásra számíthatnak. A visszamenőleges hozamok tehát az ingatlanalapok javára szólnak: az elmúlt három hónapban – nominálisan – 1,4–1,8 százalék közötti hozamokat értek el a konstrukciók, míg rövid kötvényalapokkal 1,2-1,4 százalék körüli teljesítményt lehetett realizálni, a hosszú kötvényalapokkal pedig csak 0,6–1,2 százalék közöttit.

Érdekes megfigyelni, hogy a hazai piacon fellelhető ingatlanalapok közül a vagyon immáron 20 százaléka ingatlanalapok alapja típusú konstrukciókban található. Ez pedig sok esetben az ingatlanalapok vagyonának duplikációjához vezethet, hiszen egy ilyen típusú instrumentumba érkező pénzmennyiség – ha azt utána egy hazai ingatlanalapba fektetik be – kétszer számítódik az összvagyonban. Egy évvel korábban még csak négy alapok alapja típusú befektetési lehetőség közül lehetett választani, jelenleg azonban már hét található a piacon.

A pénzpiaci és a kötvényalapoknál vegyes mozgásokat lehetett tapasztalni. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a legnagyobb hazai alapnál, az OTP Optimánál a február több mint 25 milliárdos tőkebeáramlást hozott.)

A hazai részvénypiac idei emelkedése jót tett a részvényalapoknak is, ennek köszönhetően a hozamok lekörözték a nemzetközi konstrukciókét: míg a hazai alapoknál nominálisan 8–9 százalék között alakultak a teljesítmények, addig a devizarészvény-alapoknál 4–6 százalék között mozogtak.

A garantált alapok számának növekedését hozza az első negyedév. A Budapest Alapkezelő Budapest Aranytrió 2 konstrukciójába 6,955 milliárd forintot invesztáltak a befektetők. A CA IB Alapkezelő Triatlon 3 alapját március 24-ig jegyezhetik az érdeklődők, míg az OTP Alapkezelő két konstrukciójának jegyzése március 31-ig tart. A K&H Alapkezelő két alapja, a K&H Havifix 1 és a K&H Fix Plusz 12 jegyzése március 24-én zárul. A CIB Alapkezelő három garantált alapot tervez.