Megújul az életbiztosítási termékkínálat az idén

Egyes szakértők véleménye szerint egy embernek 5-7, mások szerint 10-15 évnyi nettó jövedelme jelenthet valós biztosítási védelmet a családja számára. A magyar valóság azonban mást mutat, a biztosítási összeg az éves jövedelem jellemzően egy-másfélszeresére rúg, ez azt is jelzi, hogy az egyik legrosszabbul biztosított szegmensnek továbbra is az élet tekinthető.

Az elmúlt év az egyszeri díjas életbiztosítási termékek boomját hozta – a díjbevétel megduplázódott –, s a megkérdezett biztosítási szakemberek 2006-ban is hasonló tendenciára számítanak. (A rendszeres díjfizetésű szerződéseknél 7-8 százalékos piacbővüléssel számolnak a piaci szereplők.) Az idei év egyik kulcskérdése azonban, hogy az 1990-es évek közepén megkötött, s mostanság egyre nagyobb volumenben lejáró folyamatos díjas szerződések milyen konstruk-ciókra „konvertálódnak át”, a lejáró szerződéseket milyen arányban sikerül „pótolni”. A biztosítási piac alakulását is jelentős mértékben meghatározhatja a közeljövőben az, hogy mely társaságok tudnak a lejáró szerződések helyébe vonzó termékeket kínálni meglévő ügyfeleik számára – hangsúlyozta Kótiné Somfai Ágnes, az ING Biztosító marketing- és kommunikációs igazgatója.

Az idei esztendő a termékfejlesztések terén is újdonságokat hozhat. Az ügyfelek figyelme két fő irányba tereli majd az életbiztosítási piacot – véli Kósa Zoltán, az Allianz Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója. Egyrészt az alacsony költségekkel terhelt megtakarítások (főként unit-linked termékek) továbbra is igen népszerűek lesznek, másrészt az ügyfelek aktuális élethelyzetéhez rugalmasan alkalmazkodó – akár a teljes családra kiterjedő – klasszikus biztosítások bővülése várható. A kétirányú termékfejlesztés jellemezheti a 2006. évet Juhos András, az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja szerint is: egyrészt egy teljesen befektetésorientált, lecsupaszított unit-linked termékkel állnak elő a piaci szereplők, másfelől nagyobb hangsúlyt kapnak a vegyes életbiztosítások a stratégián belül, ennek köszönhetően növelik a hozzá kapcsolódó kockázati szolgáltatásokat. Mivel a lejárati biztosítási összeg nem feltétlenül attraktív, ezért több olyan vonzó elemet kell tartalmaznia a klaszszikus terméknek, amiért azt megvásárolja az ügyfél – magyarázta Juhos András, s hozzátette: az április elsejei technikai kamatváltozás is erre kényszeríti a szereplőket.

A kockázati életbiztosítás növekedési üteme az idén sem törik meg – vélik a megkérdezett biztosítók, bár mint hozzáteszik: a magas szolgáltatási összeghez kapcsolódó díj ugyan olcsóvá teszi ezt a szerződést egy azonos kockázati fedezetet nyújtó vegyes életbiztosítással szemben, de az emberek még mindig „kidobott pénznek” tekintik, és nem szívesen költenek kizárólag kockázati elemet tartalmazó biztosításra. Igaz, a kockázati biztosítás nem a megtakarítási jellegű biztosítások alternatívája, hanem egy más célra alkalmas forma. A konstrukció népszerűségét alapvetően a lakáshitelek alakulása befolyásolja – jegyezte meg Biczók Orsolya, a K&H Életbiztosító marketingvezetője –, hiszen a legnagyobb mértékben hitelfedezetként kötik ezt a biztosítást. A konstrukciót egyéb életbiztosítások (vegyes, elérési, term-fix, unit-linked) vagy újabban casco mellé kötik még kiegészítő módozatként egyes magánszemélyek, s mint az ING Biztosítónál kiemelték: a vállalkozások, cégek esetében is gyakran fordul elő. A kockázati életbiztosítások terén a vállalkozások által kötendő, a munkavállalókról való gondoskodást vagy lojalitásuk növelését megcélzó szerződések jelenthetnek majd kitörési pontot – véli Maják Viktor, az Union Biztosító marketingigazgatója. Az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja pedig úgy látja: a konstrukció a korábbinál nagyobb bővülést realizálhat az idén, hiszen többen rádöbbenhetnek a biztosítás szükségességére – az olcsóság pedig mellette szól –, s egyre többen vannak, akik úgy gondolják, az életbiztosítás befektetés részére nincs szükségük, a biztosítónál jobban tudják forgatni a pénzüket.

A kezdeti biztosítási összegek az egymillió forint alatti szinttől egészen a 10 milliós nagyságrend között szóródnak, a többség jellemzően 3-5 millió forintra köti szerződéseit a kockázati életbiztosításokra, az átlagos időtartam pedig 10-15 év. A lakáshitelekhez kötött kockázati életbiztosítás értelemszerűen a kölcsön összegéhez igazodik, ez átlagosan 4-5 millió. Az Aegon Magyarország Biztosítónál ennél nagyobb összegekről számoltak be, hiszen ahogy Bartók János vezérigazgató-helyettes fogalmazott: a magas, legalább 10 millió forintos biztosítási védelmet az egészségi állapottól függő Vitál kockázati biztosítás esetében sikerült áttörni a magyar piacon tapasztalható életbiztosítási „alulbiztosítottságot”, hiszen az ügyfelek elfogadták, hogy egy esetlegesen bekövetkező tragédia esetén az eddigi jellemző alacsony biztosítási összegek nem megfelelőek a hátramaradottak életszínvonalának hosszú távú megőrzéséhez. Az ügyfelek ugyanis a hosszabb tartamú szerződéseket részesítik előnyben és a biztosítási összegek magas, több tíz millió forintos összegeket képviselnek – tette hozzá.

Ha az ügyfél nem kifejezetten a biztosítási védelmet látja maga előtt, hanem a megtakarítást is, nem árt mérlegelnie: vegyes életbiztosítás vagy unit-linked? A megtakarítási jellegű biztosítások között a bennük lévő kockázati többletszolgáltatások alapján lehetne különbséget tenni: a unit-linked biztosításokban mérsékelt a kockázati többletszolgáltatás, míg a klasszikus vegyes biztosításokéban több. A vegyes biztosításnak kétségtelenül megvan az az előnye, hogy előre lehet tudni, mekkora összeg várható a futamidő végén, míg a unit-linkednél nincs garantált összeg, ez a futamidő alatt realizált hozamtól függ, igaz, az utóbbinál a magánszemélynek megvan az a lehetősége, hogy ő választja ki, mely eszközalapokba kívánja fektetni a pénzét – magyarázta Ribényi Ákos, a Generali Providencia Biztosító személybiztosítási osztályvezetője. A magánszemélyek mindenesetre 2005-ben a unit-linked mellett tették le a voksukat, a biztosítók ebből származó díjbevétele 60 százalékkal ugrott meg, míg a vegyes konstrukcióknál több mint 16 százalékos lemorzsolódást mutatott.

Kérdés, hogy a technikai kamat terén április elsején bekövetkező változás (a törvényileg maximalizált mérték 2,9 százalékra mérséklődik a mostani 4-ről) mennyiben nyomja rá bélyegét a vegyes életbiztosítási piacára. Ez a klasszikus biztosítások díjak emelkedését okozhatja – mutatnak rá a piaci szereplők, s mint az OTP Garanciánál hozzáteszik, ezzel párhuzamosan a jövőben megkötött szerződések átlagos tartama is várhatóan emelkedik, s megnő a 15-20 éves tartamú szerződések aránya. A bankhitelekhez, elsősorban jelzáloghitelekhez kapcsolódó biztosítások (kombinált termékek) szerepe továbbra is erős lesz, de véleményük szerint a gyermekükről gondoskodni kívánó szülők, a nyugdíjas évekre előtakarékoskodó vagy csak a befektetni szándékozók közül sokan továbbra is az életbiztosításokat választják majd. Miután ugyanakkora biztosítási összeg eléréséhez az alacsonyabb hozamot csak magasabb díj kompenzálhatja, ebből adódóan az előzetes számítások szerint a 10–20 éves futamidejű életbiztosítás díjait 3–8 százalékkal is megdobhatja a kamatok csökkenése – véli Juhos András. Igaz, emellett a pszichológiai hatás sem elhanyagolható: a magánszemély immár a hosszabb futamidejű szerződéseknél is több díjat fizet be, mint amekkora összeget a lejáratot követően garantáltan kézhez kapna. Ám az Uniqa igazgatósági tagja szerint korántsem kell attól tartani, hogy ezzel a klasszikus életbiztosítások történetét le is zárhatjuk.

Az április elsejei változásnak enyhe hatása lesz az ING Biztosító szerint is, az ilyen életbiztosításokat választó ügyfelek ugyanis – mint Kótiné Somfai Ágnes fogalmazott – a biztosítási védelmet és a kockázatmentes, hosszú távú megtakarítási lehetőséget értékelik, s a némileg megemelkedő díjak nem változtatnak ezen. Tekintettel arra, hogy az életbiztosítási piac egészén belül a unit-linked biztosítások térnyerésével párhuzamosan a vegyes életbiztosítások súlya immár évek óta folyamatosan csökken, a technikai kamat mérséklődése nem jelent majd tendenciaváltozást – véli Kósa Zoltán. S mint hozzátette: a vegyes életbiztosítások létjogosultsága ettől függetlenül továbbra is megmarad. A technikai kamat változása nem befolyásolja a piacot Ribényi Ákos szerint, aki úgy látja, a vegyes életbiztosítást kötő emberek nem árérzékenyek, éppen a biztonság miatt választják ezt a konstrukciót.

A vegyes életbiztosításoknál jellemzően 1,5-2,5 millió forint a biztosítási összeg, a futamidő pedig 15–20 év. A költségstruktúrája miatt – emelik ki a piaci szereplők – a nagyobb havi befizetések esetén érdemes a unit-linked formát választani. Erre utal az is, hogy ennél az éves díj 220 ezer forint, szemben a vegyes konstrukciónál tapasztalható 120 ezer forinttal.

Kinek lehet érdemes unit-linkedben, s kinek vegyes életbiztosításban gondolkodnia? Az utóbbi azoknak lehet vonzó, akiknek a megtakarítási elem mellett a kockázati is fontos, illetve aki kockázati védelmet szeretne, ugyanakkor lejártakor szeretné, ha egy bizonyos összeg rendelkezésére álljon – emelték ki az OTP Garanciánál. Azoknak érdemes a vegyes szerződések mellett dönteni, akik garantált hozam (technikai kamat) mellett szeretnék megtakarításaikat gyarapítani, akik nem akarnak vagy tudnak arra időt és energiát szánni, hogy saját maguk válogassanak a különféle befektetési típusok között – magyarázta Kósa Zoltán. Biczók Orsolya, a K&H Életbiztosító marketingvezetője azt emelte ki, az a legfontosabb, hogy életciklusának, igényeinek és pénzügyi lehetőségének megfelelő szerződést kössön a magánszemély: fontos eldönteni a tartamot, hogy mekkora összegre lenne szüksége a családnak a családfő, azaz a pénzkereső halála, betegsége esetén, valamint mekkora az a rendszeres összeg, amelyet a legnagyobb eséllyel hosszú távon is ki tud gazdálkodni a család. Alapvető, hogy a szerződő tisztában legyen azzal, hogy alapvetően biztosítást köt, tehát a befizetései nem 100 százalékban kamatoznak, hanem a havi díj egy részéért cserébe jelentős kockázati védelemben is részesül – emelte ki az Union marketingigazgatója. Biztosítottként célszerű a családfenntartót választani, hiszen az ő jövedelmének kiesése jelentheti a legnagyobb hiányt, szerződőként viszont célszerű azt a családtagot választani, aki jövedelme alapján jogosult az életbiztosítások után járó 20 százalékos adókedvezmény igénybevételére.

Ami az idei év újdonságait illeti, az Allianz Hungária mind a vegyes, mind a unit-linked területén újításokkal jelentkezik 2006-ban. Január 1-jétől már értékesítik a tavaly elindított Allianz Életprogramok egyszeri díjfizetésű változatát, a klasszikus életbiztosítások területén pedig nemcsak a technikai kamat szintjét állítja át április 1-jétől a biztosító, hanem egy vadonatúj, komplett élet-, baleset- és egészségbiztosítási termékcsomagot is indít ugyanekkor. A klasszikus és a unit-linked terméknél is tervez újdonságokat a Generali Providencia, ám erről bővebben még nem kívántak nyilatkozni, hasonlóan az Uniqa Biztosítóhoz, amely a vegyes konstrukciók terén újít. Az ING Biztosító az idén először az eurós unit-linked biztosításához kínál egzotikus befektetési lehetőséget nyújtó alapokat, s a tavasz folyamán egy teljesen új, Magyarországon eddig nem létező termékfajtával lépnek a piacra. A K&H Életbiztosító szintén tovább bővíti szolgáltatásait: folytatják a garantált szerkezetű alapokkal kombinált életbiztosítások kibocsátását.

- nagy kockázati összeg

- cégek számára kedvező szabályok: adómentes a biztosítási díj, és a kockázati biztosítások díjának elszámolására is kedvező szabályok vonatkoznak

- a biztosító szolgáltatása után a magánszemély kedvezményezettnek nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége

- adókedvezményre jogosít (ha a tartam minimum 10 év vagy élethosszig szóló)

- nagy kockázati összeg

- cégek számára kedvező szabályok: adómentes a biztosítási díj, és a kockázati biztosítások díjának elszámolására is kedvező szabályok vonatkoznak

- a biztosító szolgáltatása után a magánszemély kedvezményezettnek nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége

- adókedvezményre jogosít (ha a tartam minimum 10 év vagy élethosszig szóló) A Vegyes életbiztosítások előnyei - az ügyfél számára egyszerűbb konstrukció (egy konkrét lejárati összeget lehet mondani)

- amennyiben a biztosított megéli a tartam végét, lejárati szolgáltatást nyújt a biztosító (összege általában megegyezik a haláleseti biztosítási összeggel)

- adókedvezményre jogosít (ha a tartam minimum 10 év vagy élethosszig szóló)

- a magánszemély kedvezményezett számára nyújtott szolgáltatást nem terheli adó, illetve járulék A legnagyobb arányban a baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló kiegészítőket választják az ügyfelek kockázati biztosításuk mellé – derül ki a biztosítók tapasztalataiból.

A legtöbb piaci szereplőnél mindenesetre igen széles a kínálat. Az Aegon a Vital mellé tízféle kiegészítő biztosítást kínál, és ezen belül különösen a különböző baleseti egészségkárosodás esetén szolgáltató kiegészítő biztosításokat (például baleseti halálra szóló, baleseti eredetű kórházi ápolás esetén napi térítési összeget fizető és baleseti eredetű műtéti térítést nyújtó kiegészítő biztosítások), valamint egészségbiztosításokat kötnek szívesen – mondták érdeklődésünkre.

Az Allianz Hungáriánál a rokkantsági díjmentesítésre vonatkozó kiegészítő biztosítási fedezet a legnépszerűbb, de ez április 1-jétől megváltozhat, mivel – mint megtudtuk – ekkor számos új kockázati biztosítási fedezettel lépnek piacra. A K&H Életbiztosító három kiegészítő csomagot kínál, a baleset-, az egészségbiztosítási és a rettegett betegség kiegészítő csomagot. Az OTP Garancia Biztosítónál leggyakrabban a kiegészítő balesetbiztosítást és a rettegett (kritikus) betegségekre szóló kiegészítő biztosítást választják az ügyfelek. Az ING Biztosítónál a rokkantság esetén a biztosítás díjfizetésének átvállalását és a rokkantság idejére havi járadékot nyújtó kiegészítő biztosítások népszerűek, emellett sokan választják a betegségbiztosításokat. Az Union kiegészítő biztosítási palettáján a legnépszerűbb szolgáltatások a halálesetre, a baleseti halálra, a rokkantságra szóló kiegészítők.-->