Nemzetközi szorításban a forint
A lapunk által megkérdezett piaci elemzők a forint értékének erőteljes pénteki süllyedését az EKB elnökének előző napi peszszimista hangú nyilatkozatában látják. Miközben a 2,25-ról 2,50 százalékra módosított európai alapkamat nem okozott meglepetést, addig Jean-Claude Trichet jegybankelnök a vártnál keményebb hangvételű, további kamatemelésekre utaló elemzésében az európai gazdaság gyorsuló növekedését és erősödő inflációs nyomást prognosztizált.
Pintér András, az Inter-Európa Bank makrogazdasági elemzője szerint a beszéd utáni piaci várakozások további két negyedszázalékos kamatemelést előlegeznek meg év végéig az eurózónában. Ez azt jelenti, hogy a régiós országok – köztük Magyarország – kamatelőnye a további fél százalékkal csökken 2006-ban. Ez hoszszabb távon – az eddigi kamatfelárból élő országok – devizáinak értékvesztését jelenti.
Szerencsére azonban a pénteki csökkenést még csak ingadozásként foghatjuk fel – állítja Pintér –, hiszen egyelőre senki nem számít drasztikus gyengülésre. Az IEB rövid távú – 2-3 hónapos – előrejelzésében 255 forintos euróárfolyamra számít, ennél fél évre előre sem vár nagyobb gyengülést. Létezik azonban a piacon egy rosszabb forgatókönyv is, amelyben egy a feltörekvő piacokat együtt támadó gyors korrekció az egész kelet-európai régiót drasztikusan legyengíti.
Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a múlt pénteki forintgyengülés a régiós befektetők „idegességének” tudható be, akik minden rossz hírre a feltörekvő piacokon lévő kitettségük csökkentésével válaszolnak.
A másik oldalon egyelőre nem reagáltak komolyabban a piacok a magyar államháztartás és a külső fizetési mérleg igen magas deficitjének mértékére sem. A közelgő választásokkal kapcsolatban elfogadták, hogy még nem lesz komolyabb megszorítás, ám az új kormány intézkedéseitől őszre látható hatást várnak.
