Ráfeküdt a medve a piacra
Az EKB és a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozásokkal összefüggésben az elmúlt napokban folyamatosan emelkedést mutattak – tegnap közel kétéves csúcsot elérve – az amerikai és ennek hatására a német tízéves államkötvények hozamai, s ez a japán eseményekkel összhangban nem sok jót ígér a magyar piac számára. A fejlett országokbeli magasabb kamatok észrevehetően elfordítják a tőkét a feltörekvő piacoktól, azokon jelentős valutaárfolyam-gyengülést okozva.
A régiós valuták az elmúlt napokban a forintnál jobban gyengültek, a magyar fizetőeszköz azonban tegnap jócskán megkezdte a felzárkózást, és a régió legnagyobb bukását produkálva, a maga 1,5 százalékos értékvesztésével, kétéves csúcsot döntött.
Technikai eredetű a tegnap délután tapasztalt felgyorsult forintgyengülés, amelynek kapcsán a magyar deviza elérte az euróhoz viszonyított 259 forintos árfolyamot – vélekedik Forián Szabó Gergely, a CA IB Értékpapír elemzője. Több befektető is előre beépített „stop-loss” limiteket alkalmaz ugyanis, így ha a magyar valuta gyengülése elér egy szintet, automatikusan zárják forintpozíciójukat. A limitek elérésével pedig hirtelen nagyot zuhant a forint. Részben ennek lehettünk tanúi tegnap délután négy és fél öt között. A forint gyengülése azonban nem volt váratlan; az utóbbi időszakban az összes feltörekvő ország devizaárfolyama esésnek indult. Ráadásul semmi garancia arra, hogy a mélyrepülés ne folytatódjék a mai kereskedésben.
Az elemző szerint elképzelhető a következő hetekben a forint rövid távú kiugrása, amikor akár 270–280-as értékig is eshet az euróhoz viszonyított árfolyam, azonban az év második felére szinte biztosan 260 alá esik, év végén pedig nagy valószínűséggel ismét közelebb lesz a 250-es, mint a 260-as szinthez az árfolyam. Nehéz lenne azonban most megjósolni, hogy év végéig hogyan alakul az árfolyam. Már hosszú hetek óta beszélnek róla az elemzők, hogy mi történik majd, ha a nemzetközi környezet megváltozik. Elképzelhető, hogy a befektetők akár már a következő héten visszatérnek a magyar piacra, igaz, az is lehet, hogy csak hetek-hónapok múlva. Forián az aggodalmakkal kapcsolatban kiemelte: a forint drasztikus esése esetén a jegybanknak megvannak az eszközei a káros tendenciák visszaszorítására, azonban erre 270-es euróárfolyam előtt nem érdemes számítani.
Jelentősen veszített értékéből tegnap az összes régióbeli tőzsdeindex, köztük a BUX, folytatva az elmúlt napok mélyrepülését. A szakértők egyértelműen a külső tényezőket okolják, amelyek hatására minden feltörekvő piac mutatója együtt mozgott lefelé. Az eddig legdinamikusabban fejlődő gazdaságok estek a legnagyobbat, az orosz és a török tőzsdével az élen, azonban úgy tűnik, a magyar börzeindex sem akart komolyabban lemaradni a maga 2,91 százalékos csökkenésével a két keleti ország mögött. A gyengülést a régióban sokáig a lengyel WIG20 index vezette, de 2,56 százalékos zuhanásával a második helyre szorult, míg a cseh PX50 index – szokásához híven a többiekhez képest mérsékelt ütemben – 1,25 százalékkal zárt alacsonyabban, mint egy nappal korábban. Ezzel szemben a román tőzsdeindex – szemben haladva szomszédaival – enyhe növekedést mutatott. Az okokat keresve az elemzők véleménye megegyezett abban, hogy a régiós tőzsdék esése nem országspecifikus, s hogy a trend végét megjósolni még igen korai lenne. Ha további csökkenés lesz az orosz tőzsdén – az olajárak növekedése és az amerikai börze visszaesése mellett –, szinte biztos, hogy az elkövetkező napokban továbbra is a medve uralkodik a magyar részvénypiacon – várja Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője. A szakértő szerint – aki az orosz energetikai szektor korrekcióját tartja a tőzsdeindexek zuhanása egyik legfőbb okának – azonban még nehezen jósolható meg, hogy meddig tart ez a mélyrepülés, mivel várakozásai szerint nem valószínű a BUX visszapattanása az elkövetkező napokban, csupán az index csökkenésének mérséklődése.
