Vágás a magyar szamurájon
A tegnap beárazott, 50 milliárd jen (mintegy 357 millió euró) összértékű, hétéves futamidejű konstrukciót a jen-LIBOR kamatlábhoz képest tíz bázispontos hozamfelárral értékesíti az ÁKK. A kötvény évente 1,67 százalékos kamatot fizet a névérték arányában. Legutóbb 2005 júniusában került sor szamurájkötvény-aukcióra – egy nap kettőre is –, az akkor kibocsátott két sorozat még magasabb, 12, illetve 14 bázispontos felárral kelt el. Az aukcióból befolyó több mint 90 milliárd forintnak megfelelő összeget a magyar állam a finanszírozási tervvel összhangban a 2006-ban lejáró adósság refinanszírozására használja fel. A japán költségvetési év utolsó kötvénykibocsátásának megszervezésére két pénzintézet, a Daiwa Securities SMBC és a Nikko Citigroup kapott mandátumot.
Március végéig tízéves futamidejű, benchmark méretű (legalább 500 millió euró), fontban denominált kötvény kibocsátása is napirendre került az ÁKK-nál – nyilatkozta tegnap Búzás László vezérigazgató-helyettes.
A nem euróban denominált hitelfelvétel elsősorban nem az árfolyamkockázat csökkentésére irányul, hiszen a befolyt összeget azonnal elcserélik euróra, inkább a befektetői bázis szélesítése a cél – véli Samu János, a Concorde elemzője. A régióban több ország is nagy mennyiségben bocsát ki euróban denominált kötvényeket, a legtöbbet Lengyelország dobja piacra. A túlkínálat a hozamfelár emelkedését idézheti elő, ilyenkor érdemesebb másik piacon forrást bevonni – fejtette ki Barcza György, az ING elemzője. Emellett egy adósságkezelő hosszú távú érdeke, hogy folyamatosan több piacon is jelen legyen, ezáltal ismert legyen a befektetők körében. A decemberben nyilvánosságra hozott tervek szerint 2006-ban összesen kétmilliárd euró értékű külföldi kibocsátára kell számítani, január 1-je óta már egymilliárd euróban denominált kötvényt értékesített a magyar állam. Az ÁKK tavalyelőtt jelent meg először szamurájkötvénnyel a japán piacon, korábban a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki 28 szamuráj- és két euró-jen kötvényt a távol-keleti országban.
