A devizahitelezés határozta meg a múlt évet – Alig csökkent a kamatmarzs 2005-ben

Ismét korainak bizonyultak a magyar bankszektor növekedésének lassulására vonatkozó aggodalmak: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nemrégiben közzétett adatai szerint a hazai hitelintézetek mérlegfőösszege közel 18 százalékkal emelkedett 2005-ben, gyorsabban, mint egy esztendővel korábban.

Ezzel párhuzamosan újabb rekordot ért el a szektor összesített nyeresége is: az adózás előtti eredmény több mint ötödével bővült – megközelítette a 390 milliárd forintot –, és két kisbank kivételével minden szereplő pozitív szaldóval zárta a múlt évet. Az adózott eredményen ugyanakkor igencsak meglátszik a banki különadó hatása: az összesített nettó profit dinamikusan bár, de csak 16,2 százalékkal emelkedett.

A bankok mérlegfőösszegének gyors ütemű bővülésében a devizakölcsönök szárnyalása játszott meghatározó szerepet. A devizahitelezés felfutása következtében 2005 végén a háztartások bankhiteleinek már közel egyharmada, a vállalkozásokéinak pedig közel fele devizakölcsön volt, holott 2003 végén ezek az arányok még nem haladták meg a háztartásoknál a négy, a vállalkozásoknál pedig a 41 százalékot. A szektor eszközeinek mind nagyobb részét, 2005 végén közel 40 százalékát már devizában denominálták. Az aktivitás növelését a külföldi források rendkívüli ütemű, éves szinten több mint 43 százalékos bővülése tette lehetővé: a bankok forrásainak immár több mint egyötöde külföldről származik. A devizaforrások emelkedésének üteme csaknem háromszorosa volt az előző évinek. (A külföldi források szerepének növekedése persze óhatatlanul a belföldi források szerepének csökkenését vonta maga után: mérséklődött ezek között a belföldi ügyfélbetétek, bankközi betétek, valamint az értékpapírforrások súlya is.)

A csökkenő kamattrend ellenére a szektor megőrizte a nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezőségét, az átlagos eszközjövedelmezőség (ROA), meghaladva a 2004. évit, elérte a két százalékot. A tőkejövedelmezőség (ROE) – bár kismértékben, nagyjából héttized százalékponttal elmaradt a megelőző évitől – ugyancsak magas, 22,67 százalékos volt. A jövedelmezőség további javításában a kamatmarzs szinten tartása, a működési költséghatékonyság javítása, a nettó értékvesztési ráfordítások fajlagos csökkentése és a nem kamatjellegű eredmény együttes növelése játszott szerepet.

Figyelemre méltó, hogy a kamatmarzsot annak ellenére sikerült megőrizni a bankszektornak, hogy a jegybanki alapkamat közben jelentősen – 350 bázisponttal – csökkent. A felügyelet adatai szerint a mérséklődő kamattrend közepette az eszközarányos kamatbevételek és kamatráfordítások szinte azonos mértékben estek az előző évhez képest – 1,64 és 1,60 százalékponttal –, így a kettő közötti különbség, a kamatmarzs alig szűkült, a megelőző évi 3,94 százalékról csupán 3,89 százalékra mérséklődött.

A hitelezési dinamika erősödése egyelőre nem jár együtt a portfólió minőségének romlásával, ez leginkább a viszonylag fiatal állományokkal magyarázható. Miközben a minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek dinamikusan, 15,7 százalékkal, a mérlegen kívüli tételek pedig közel 32 százalékkal gyarapodtak az előző év végéhez képest, a problémás minősítésű állomány a mérlegtételek között mindössze tizedével növekedett, a mérlegen kívüliek között pedig közel negyedével csökkent.

Ugyanakkor kiemelendő, hogy a külön figyelendő állomány aránya az előző év végéhez képest csaknem duplájára növekedve a mérlegtételek esetében 2005 végén már megközelítette a kilenc, a mérlegen kívüli tételeknél pedig elérte a 3,7 százalékot. A vállalkozói hiteleknél a külön figyelendő állomány növekedését elsősorban néhány nagybanknál regisztrálták: ez a felügyelet szerint egyfelől a hitelintézetek óvatosságát, a kockázatkezelési technikák fejlődését, másfelől a nagyobb cégek pénzügyi problémáit is tükrözhetik.

A PSZÁF értékelése szerint a hazai bankszektor tőkeellátottsága összességében továbbra is megfelelő. A kockázatok fedezésére szolgáló szavatoló tőkét mindenképpen kedvezően érinti a tavaly megtermelt pozitív mérleg szerinti eredmény, amely ugyan a bankok többségénél auditálás hiányában az előzetes év végi fizetőképességi mutatókban még nem tükröződik, de az auditált tényleges adatok már tartalmazzák majd. A szektor 2005 végi összesített szavatoló tőkéje csupán négy bank eddig auditált pozitív mérleg szerinti eredményét tartalmazza, így 2005 végén a szektor összesített fizetőképességi mutatója viszonylag alacsony, nem egészen tizenegy százalékos volt. Az összes bank mérleg szerinti eredményével ez a mutató elérné a 11,8 százalékot is: az aktivitás növekedésével a fizetőképességi mutató tehát csak kismértékben csökkent.