Jó ötlet volt a különsarc? Dől a pénz a bankoktól

A jelek szerint több mint hetvenmilliárd forintba kerül majd a bankoknak és a pénzügyi vállalkozásoknak a két évre bevezetett különadó: tavaly ugyanis több mint 35,5 milliárd forintot fizettek be az érintettek ezen a címen, a Pénzügyminisztérium 2006-ra szóló előirányzatában pedig ezen a soron 36,1 milliárd szerepel. A pénzügyi tárca ugyanakkor erre az esztendőre kevesebb bevétellel számol különadó címén, mint tavaly: ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a 2005-re előirányzott 37,8 milliárd forintnál bő kétmilliárddal kevesebb teljesült.
A különadó által érintett bankok és pénzügyi vállalkozások tavalyi számain jól látszik az extra teher hatása: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a hitelintézeti szektor adózás előtti eredménye több mint ötödével emelkedett 2005-ben, miközben az összesített adózott profit ennél lassabban, 16 százalékkal bővült. (2004-ben – igaz, jóval alacsonyabb bázisról indulva – mind az adózott, mind az adó előtti nyereségüket 50 százalékot meghaladóan növelték a bankok.) A nagyobb hitelintézetek egyenként is milliárdos többletterhekkel voltak kénytelenek szembenézni: az OTP Bank IFRS szerinti, nem konszolidált mérlegében 10,2 milliárd forint szerepelt ezen a címen, de jellemzően 1-2 milliárdos többletterhekről számoltak be a mérlegfőösszegük alapján élbolyba tartozó más hitelintézetek is.
A PSZÁF adatainak tanúsága szerint a pénzügyi vállalkozásoknál is szembetűnő a változás: a szektor tavaly publikált, 52,5 milliárdos adó előtti összesített profitja 18 százalékos növekedés eredőjeként keletkezett, miközben az adózott nyereség alig több mint öt százalékkal bővült.
Az eddigi és várható befizetések tükrében a bankok – nem meglepő módon – bíznak abban, hogy a különadó valóban csak átmeneti extra terhelést jelent számukra. Több hitelintézet vezetője is utalt rá: arra számít, hogy a kormány valóban csak ideiglenes többletbevételi forrásnak szánja ezt az adónemet.
A különadóról szóló jogszabály alapján választani lehet, hogy az elért kamatkülönbözet hat vagy az adózás előtti eredményük nyolc százalékát fizetik meg adóként a költségvetésnek. Az előbbit választók a társasági adóalapjukat csökkenthetik a befizetett összeggel.