Jelentősen javulnak az üzleti várakozások
A felmérés eredményei szerint jelentősen javult a magyar cégek üzleti helyzetét és kilátásait tükröző mutató, a GVI konjunktúramutató értéke, miközben nem változott az üzleti helyzet megítélése körüli bizonytalanság szintje. A megkérdezett cégek várakozásai sokkal optimistábbak, mint egy éve vagy mint fél évvel ezelőtt, s ez 2006. II–III. negyedévre a konjunktúra erősödését jelzi. A GVI bizonytalansági mutató változatlan szintje ugyanakkor arra mutat, hogy a rövid távú kilátásokban továbbra is meglehetősen nagy különbségek mutatkoznak a magyar vállalatok egyes csoportjai között.
A 2006. áprilisi felvétel tanúsága szerint az elmúlt fél évben tovább javult a magyar cégek üzleti helyzete, és 2006 III. negyedévében tovább javulnak a magyar cégek kilátásai is (javult a kapacitáskihasználtság, kedvezően változott a cégek jövedelmezősége, nőtt az értékesítés volumene, jelentősen bővült az export). A cégek jelentős része továbbra is javuló tendenciára számít a következő fél évben (javultak az üzleti helyzet alakulására, a jövedelmezőségre vonatkozó várakozások, nőtt a rendelésállomány, növekszik a cégek munkaerő-kereslete). Az értékesítésre vonatkozó várakozások arra mutatnak, hogy az élénkülés elsősorban a külpiacok oldaláról várható: a cégek az exportkereslet növekedésére számítanak, míg a belföldi eladások esetében változatlanság vagy kismértékű csökkenés lesz jellemző.
Az ágazatok között különösen az ipar helyzete kedvező, és javult a legutóbbi – 2005. októberi – felvétel óta. Számottevő javulást mutatnak még a kereskedelem és a szállítás adatai is, miközben az egyéb szolgáltatásokban a cégek üzleti helyzetről alkotott véleménye kissé borúlátóbbá vált a fél évvel ezelőtti kimagasló szinthez képest.
A GVI konjunktúramutató értéke az exportáló cégek körében a legmagasabb – ez a szint korábban csak a több mint kétharmados arányban exportáló cégekre volt jellemző, de most már felzárkóztak hozzájuk a kisebb arányban (33–66 százalék) exportáló cégek is. Ez az eredmény jól mutatja, hogy a magyar cégek kedvező üzleti várakozásai mögött az exportáló cégek és – végső soron továbbra is – a külpiaci kereslet növekedése áll. A magyar gazdaság legfontosabb külkereskedelmi piacán, a németen várhatóan 1,8 százalékos GDP-növekedés várható, ez jóval magasabb, mint amit a gazdaságkutatók fél évvel ezelőtt előre jeleztek (1,2 százalék).
Bár a javuló tendencia általánosan jellemző a magyar cégekre, továbbra is nagy különbségek mutatkoznak vállalatnagyság szerint. A mikrovállalkozások körében továbbra is magasabb az üzleti helyzetet rossznak érzékelő, illetve romló tendenciára számító cégek aránya, mint a nagyobb cégek körében. A mikrovállalkozások 25 százaléka érzékeli üzleti helyzetét rossznak, és csak 16 százaléka jónak, míg a legnagyobb cégek körében mindössze 6 százalék szerint rossz és 40 százalék szerint jó a saját üzleti helyzete. Ezzel megegyező irányú, bár korántsem ilyen erős összefüggés mutatható ki az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások esetében is. A konjunktúramutató értékében a legnagyobb különbséget továbbra is a cégek tulajdonosi típusai között lehet megfigyelni: a többségében külföldi tulajdonban lévő cégek várakozása jóval kedvezőbb, mint a magyar tulajdonban lévőké.
A beruházási aktivitás további erősödése érzékelhető a megkérdezett cégek körében. Az elmúlt fél évhez képest csökkent a beruházási volumen csökkenésére számító cégek aránya, 22-ről 19 százalékra, miközben nőtt a beruházási volument szinten tartóké (42-ről 47 százalékra). A beruházási aktivitás elsősorban gépberuházásokra irányul, az építési beruházások szintje már 2003 októbere óta nagyjából változatlan, csak szezonális hatások mutathatók ki ebben. A felvétel eredményei szerint gyengébb beruházási aktivitás lesz jellemző a mikro- és kisvállalkozásokra, és erősebb a közepes és nagy cégekre. A beruházási aktivitás várhatóan a külföldi tulajdonban lévő cégeknél lesz a legmagasabb, de nem éri el az elmúlt fél évben jelzett szintet. Újdonság, hogy a magyar tulajdonban lévő cégek növekvő beruházási aktivitással számolnak, és felzárkóznak a külföldi tulajdonban lévő cégek mellé.
Az áprilisi felmérés tanúsága szerint tovább növekedett a vállalkozások munkaerő-kereslete. Ebben minden bizonnyal a szezonális hatásokon túl tartós hatások is szerepet játszanak, de bizakodásra ad okot, hogy megfordult a 2002. áprilistól megfigyelt – a munkaerő-kereslet csökkenését jelző – tendencia.
Nőtt a létszám stabilitásával számoló cégek aránya (közel 60 százalék), miközben 20 százalék alá csökkent a leépítést tervezőké és 21 százalékra nőtt a létszámot bővíteni szándékozóké. A létszámot leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévő cégek tervezik növelni (29 százalék), míg legkevésbé a magyar tulajdonban lévőknél tervezik ezt (13 százalék). Az is megfigyelhető, hogy a nagyobb cégek tervei némileg visszafogottabbak, mint a kisebbeké. Továbbra is leginkább az exportáló cégek körében várható a létszám növekedése (34 százalék).
Az ipari vállalkozások és a szolgáltatásba tartozók tervezik legnagyobb arányban a létszám növelését: a cégvezetők 26-27 százaléka jelölte meg, hogy várhatóan nő a cégénél foglalkoztatottak száma. Ezek szerint a következő fél évben megállhat a munkanélküliségi ráta növekedése, és tovább nőhet a foglalkoztatottság.
A kapacitáskihasználás számottevően javult az elmúlt fél évhez képest, és az egész mintában átlagos értéke meghaladta a 76 százalékot. Ezzel ugyan nem érte el a fellendülés csúcspontján, 2000 októberében mért értéket, de az egyik legnagyobb mértékű növekedést produkálta 1998 óta. A külföldi tulajdonban lévő cégek és a nagyvállalkozások kapacitáskihasználása számottevően magasabb (80 és 79 százalék), mint a többi cégé.
Az összes értékesítés 2005. áprilisban megindult növekedése tovább folytatódott: a cégek több mint 42 százaléka számolt be az értékesítési volumen növekedéséről, és 24 százalékuk csökkenésről. Ezt a váltást egyértelműen az export váltotta ki, ahol a 2003. áprilisi mélypont után tovább folytatódott az exporteladásokra vonatkozó javuló tendencia: immár az exportáló cégek 51 százalékánál nőtt az exportértékesítés volumene, és csak a cégek 17 százalékánál csökkent. A külföldi tulajdonban lévő cégek 63 százalékánál nőtt az értékesítés, míg a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek 33 százalékára volt ez jellemző.
Az eladások várható alakulását tehát továbbra is a stabilitás és az export vezérelte tendenciák határozzák meg a következő fél évben. Ebből a szempontból biztató, hogy áprilisban immár öt hónapja javult a német vállalatok üzleti helyzetét tükröző IFO üzleti bizalmi index értéke.
A szerző tudományos főmunkatárs, MTA KTI
A megkérdezett cégek adatai
A GVI által megkeresett közel 12 ezer vállalkozás közül 1349 töltötte ki a kérdőívet – a vizsgálat ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A megkérdezett cégek 34 százaléka az iparba, 13 százaléka az építőiparba, 27 százaléka a kereskedelembe és az idegenforgalomba, 5 százalékuk a szállításba és 25 százalékuk az egyéb szolgáltatószektorba tartozik.A válaszadók 46 százaléka foglalkoztatott kevesebb mint 10 főt, 30 százalékuknál a létszám 10 és 49 fő közé, 18 százalékuknál 50 és 249 fő közé esett, és 6 százalékuk létszáma meghaladta a 249 főt.
A kapott eredmények súlyozottak a cégek regionális összetétele és a cég becsült GDP-hez való hozzájárulása szerint.
A válaszadók 46 százaléka foglalkoztatott kevesebb mint 10 főt, 30 százalékuknál a létszám 10 és 49 fő közé, 18 százalékuknál 50 és 249 fő közé esett, és 6 százalékuk létszáma meghaladta a 249 főt.
A kapott eredmények súlyozottak a cégek regionális összetétele és a cég becsült GDP-hez való hozzájárulása szerint.-->
