Likvid eszközök az alapoknál

Kamatemelési várakozások Amerikában és Európában, volatilis tőzsdék – az ilyen piaci környezetben a nemzetközi alapkezelők kockázatviselési hajlandósága is mérséklődni látszik, s egyre többen növelik a portfóliójukon belül a likvid eszközök arányát – derül ki a Merrill Lynch összesítéséből. Június elején immáron 4,5 százalékos szeletet hasított ki a készpénz az alapkezelők összesített portfóliójából, szemben az egy hónappal korábbi 4,1 százalékkal. A befektetési bank összesítése szerint az alapkezelők közel 30 százaléka „túlsúlyozott” pozícióban van likvid eszközök tekintetében, ami egyébként az eddigi egyik legnagyobb aránynak számít, ráadásul ez jelentős növekedés a májusi 18 százalékhoz képest.

Az alapkezelők óvatos viselkedése érthető, hiszen a fejlődő piacok egyik legvonzóbb célszegmensének számító török és indiai részvénypiac is 30 százalékkal esett májusban, jócskán túlszárnyalva az amerikai Dow Jones-mutató egy számjegyű lemorzsolódását. Ennek tükrében nem is meglepő, hogy a fejlődő piacokról mind többen a tengerentúli részvénypiacokra csoportosítják át a pénzeszközeiket. Ráadásul a tendencia folytatódására lehet számítani; az alapkezelők csaknem 30 százaléka fogalmazott úgy, hogy az elkövetkező egy esztendőben növeli amerikai részvénykitettségét, ami a minőségi defenzív papírokat megcélzó stratégiájuk része. Az alapkezelők 12 százaléka a fejlődő piacokba való befektetéseinek arányát igyekszik mérsékelni. A befektetők kockázatéhsége érdemben csökkent – mutattak rá a Merrill Lynchnél –, ráadásul a piaci szereplők egyre jobban aggódnak az infláció és a kamatok további növekedése miatt. Az alapkezelők várakozásainak drasztikus változását jól mutatja, hogy nemrégiben még közel 60 százalékuk vélte úgy: meglehetősen valószínűtlen, hogy a nemzetközi részvénypiacok esnének az elkövetkező fél évben.

Az elmúlt időszak magyar pénz- és tőkepiaci eseményeire elég érdekesen reagáltak a hazai befektetők: májusban, az idén először a legkevésbé kockázatosnak kikiáltott pénzpiaci alapokból is vontak ki tőkét, s a tendencia júniusban folytatódott. A rövid kötvényalapoknál is folytatódott a tőkekivonás, a befektetők láthatóan így reagáltak a rövid állampapírhozamok emelkedésére, amelynek a hátterében a kormány intézkedései húzódnak meg. Ez ugyanis a várakozások szerint felpörgeti az inflációt, amelyet kamatemelés követhet.

A részvényalapoknál is elkezdődött a tőkekivonás, miután a fejlődő és a fejlett részvénypiacokon is lejtmenet indult az elmúlt hetekben. Májusban például a részvényalapokba 10,5 milliárd forintnyi új befektetés áramlott ugyan – ezek zöme a hazaiakba, miközben a globális és amerikai alapokból tőkét vontak ki –, ám a tőzsdék májusi zuhanása miatt a hozamok csaknem 16 milliárddal csökkentették a vagyont.