A műgyűjtőknek is kellenek játékok
Kizárólag régi játékokat felvonultató árverést ugyan évek óta nem rendeztek Magyarországon, ám azóta is felbukkan a hazai aukciókon egy-egy antik mackó vagy éppen babaház (legutóbb a Polgár Galéria áprilisi 60–61. árverésén találkozhattunk néhány játékkal). Mindenesetre a Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban jellemző gazdag kínálat nálunk nyomokban sem lelhető fel, holott a játékok története szerves részét alkotja a kultúrtörténetnek, és sok műtárgyszámba menő darab készült az évszázadok során.
Már az ókorban is készültek gyermekjátékok, a játékgyártás felvirágzása azonban a polgárosodáshoz köthető, a nagyobb mennyiségben való előállításukra szakosodott gyárak létrejötte pedig a 19. század közepére-végére datálható. A játékokat hagyományosan három nagy csoportra bontják, úgymint lány-, fiú és társasjátékok. A lányoknak készült játékok legjellemzőbb darabjai a babák, amelyek eredetileg nem a gyerekek szórakoztatását szolgálták, hanem az üzleti világét. Ugyanis az első babákat Franciaországban készítették, amelyeket aztán elküldtek Angliába, és az volt a céljuk, hogy a leendő megrendelőknek bemutassák az új, rendelhető ruhamodelleket. Ezzel magyarázható az is, hogy a 19–20. század fordulójáig felnőttarca volt a babáknak, a gyerekkinézetű babák csak ekkortájt jöttek divatba. A babákhoz pedig rengeteg minden más is tartozik: babaházak teljes berendezéssel, a bútortól a teáskészletig és a miniatűr konyhai eszközökig.
A fiúknak több mindent vásárolhattak szüleik, természetesen főleg a férfifoglalkozásokhoz köthető kisméretű tárgyakat. Idesorolandók a katonák, a vonatok (a Märklin márkájúak különösen értékesek), a különböző mechanikai felhúzható játékok és az állatok, amelyek készülhettek gipszből, fából (közéjük sorolandók a felállítható síkállatok is). Ha pedig vegyes válogatott gyűlt össze, akkor előkerültek a társasjátékok, kártyák, laterna magicák, a játék színházak és árnyképek, míg a szabadban labdákkal golyókkal, gólyalábbal múlathatták az időt a gyerekek.
A játékok egyik legnépszerűbb kategóriáját a plüssállatok alkotják, amelyek közül kiemelt szerep jut a különböző mackóknak. A Teddy Bear elnevezés 1902-re datálható, amikor Theodore „Teddy” Roosevelt amerikai elnök a Mississippinél vadászott, erről pedig megjelent egy karikatúra, amelynek a kapcsán a gyártó cég piacra dobott egy Teddy névre keresztelt mackót. A játék mackók kultusza ekkortól számítható, de több gyárhoz is köthető Európában és a tengerentúlon egyaránt. A német gyártású mackók (amelyek jellemzője, hogy hosszabbak a végtagjaik, mint USA-beli társaiknak) közül különösen híresek a Steiff mackók. Hogy mennyire népszerű gyűjtői kategóriáról van szó, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy pár éve a Christie’s aukciósháznál közel százezer fontért adtak el egy mackót. A vezető aukciósházak mellett a játékgyűjtőknek a www.toyzine.com, a www.morphyauctions.com és a www.bertoiaauctions.com portált is érdemes figyelniük. A magyar vonatkozásokról pedig anynyit, hogy a nálunk dívó (Teddy nélküli) mackó név Sebők Zsigmond Mackó úr utazásai című meséjére vezethető vissza.
Nem csoda, hogy Magyarországon ritka a játékárverés – mondta lapunknak Karlócai Mariann játékgyűjtő. Egyrészt kevés az anyag, hiszen sok megunt játék a kukában végezte és végzi manapság is. Másrészt rövid volt az az időszak, amikor virágzott az a tehetős polgári réteg, amely költhetett drága játékokra, és a hazai játékkészítő-ipar sem volt olyan jelentős, mint Nyugat-Európában. Ehhez hozzáadódik, hogy ma külföldön jóval magasabb áron értékesíthetők ezek a tárgyak, így a megmaradt antik játékok jelentős része is oda vándorol. A gyűjtő szerint fontos lenne a még itthon található anyag megőrzése. Karlócai Mariann néhány évvel ezelőtt többekkel együtt megalapította a Kiss Áron Magyar Játék Társaságot (http:// kamjt.freeweb.hu), amely nemcsak a régi játékok, hanem a játék kultúrájának megőrzését is feladatának tekinti. Ám hogy mennyire nem vagyunk „játékos” ország, jól mutatja: gyűjteményének évek óta keresi a helyet, hogy a külföldi értékesítés helyett itthon maradjanak a tárgyak múzeumi keretek között, de jelentkező nem akad. Kecskeméten ugyan működik egy játékmúzeum, ám Karlócai Mariann azt szeretné, ha kiállításokon több ízben is bemutatott kollekciója a fővárosban kapna méltó helyet.
