Az ősztől elvonás elvonást követ

A nemrég elfogadott és kihirdetett, a költségvetési kiigazítás jegyében megszületett adócsomag csupán három, marginális hatású pozitív változást hoz a vállalkozások életébe, ellenben számos ponton összességében több százmilliárd forintot von el az üzleti szférától.
Elsőként kell megemlíteni a szolidaritási adónak becézett, hivatalos nevén az államháztartás egyensúlyát javító különadót, amely ugyan vállalatmérettől függetlenül minden vállalkozást érzékenyen érint, mégis a legnagyobb érvágást a nagyobb cégek számára jelenti. A társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számára már szeptember 1-jétől életbe lép a teher: előbbieknek az adózás előtti eredményük után kell fizetniük négy százalékot ilyen jogcímen, utóbbiak pedig a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, illetve átalányadózás esetén az átalányadó-alap után lesznek kénytelenek négy százalékot leróni. (A magánszemélyekre jövő év elejétől vonatkozik a szóban forgó adónem, és az összevont jövedelem járulékplafon feletti része után kell hasonló mértékben megfizetni.) Adószakértők szerint több negatív vonása van a szolidaritási adónak. Különösen a külföldi tulajdonú cégek vezetőinek fájhat a feje a szóban forgó elvonás miatt, hiszen a teher alapjának megállapításánál a befektetési döntések meghozatalakor nagy hangsúlyt kapó társaságiadóalap-korrekciós tételeket nem lehet figyelembe venni. Egyúttal több módon is lehetőséget ad az adókikerülésre a szabályozás: jó pár olyan ráfordítás elszámolható az adóalap terhére, amellyel egyébként a társaságiadó-alap esetében nem lehet élni. Ráadásul szakemberek szerint a teher uniós jogba is ütközik. A közösségi átalakulási direktíva úgy rendelkezik, hogy egy cég átalakulása során a tulajdonosnál keletkezett, de nem realizált nyereség után halasztott adófizetést kell alkalmazni, vagyis csak a szóban forgó vállalkozásban való részesedés értékesítésekor kell a terhet az államkasszába utalni. Az említett adó esetében azonban beletartozik az adóalapba a nem realizált nyereség is.
Elsősorban szintén a nagyvállalatok életét nehezíti a kormányzat azzal, hogy – az Európai Bizottság jóváhagyása után hatályba lépő új passzusokkal – szigorítja a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszámbővítéshez kötött feltételét. A jelenlegi törvény értelmében a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás esetén akkor élhet a könnyítéssel a cég, ha minimum 100 fővel bővíti a létszámát. Ezentúl azonban már 150 pluszalkalmazottra lesz ehhez szükség. Ha pedig kedvezményezett települési önkormányzat területén történik a legalább egymilliárdos invesztíció, akkor a mostani 50 helyett 75-tel bővülő létszámkeret az „ára” a támogatásnak.
Az adóköteles természetbeni juttatások személyi jövedelemadó-terhe is növekszik. Már ősztől a jelenlegi 44 helyett 54 százalék lesz az erre rakódó szja – ami persze az ez után fizetendő tb-járulék összegét is növeli.
Szektorspecifikus elvonással is „megörvendezteti” az üzleti szférát a kabinet. Az átmeneti jelleggel két éve meghonosított bankadó – más formában ugyan, de – tovább él. Az eredetileg tervezettnél szélesebb lesz az elvonás alapja: nem a költségvetési kamattámogatás, hanem az állami kamattámogatással és -kiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján, a kamat- és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg lesz az adó alapja. Ennek öt százalékát vonja el az állam 2007-től.
Főként a mikro- és kisvállalkozások látják a kárát az eva és a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) paragrafusai átírásának. Október 1-jétől a mostani 15-ről 25 százalékra növelik az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát, és megteremtik az évközi kijelentkezés lehetőségét. (Utóbbira szeptember 15-ig nyílik mód.) Feljebb srófolják a januárban életbe léptetett 4 százalékos ehót is. 2007-től a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék és vállalkozói osztalékalap, valamint az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes öszszeg után már 14 százalékot kell leróni. Mindaddig ezt kell tenni, ameddig a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege el nem éri az évi 450 ezer forintot a jelenleg hatályban levő 400 ezer forintos limit helyett.
Vannak olyan módosítások is, amelyek cégmérettől függetlenül hátrányosan érintik a vállalkozásokat. Szeptembertől bevezetik a minimum járulékalapot: a minimálbér duplája után kell majd fizetni a munkaadói társadalombiztosítási, valamint a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Ez mindenkit érint, hiszen az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, illetve átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, a társas vállalkozás esetében a vállalkozónak személyes közreműködésre kifizetett jövedelem után kell így teljesíteni járulékfizetési kötelezettségét. Ugyancsak vonatkozik a rendelkezés az evázóra és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetére is. Azon személyeknél azonban, ahol nem éri el a tényleges jövedelem a minimálbér kétszeresét, ott ezt a vállalkozás, illetve a munkaadó október 12-ig bejelentheti az APEH-nak, így pedig a tényleges jövedelem képezi majd a járulék alapját. Az állami adóhatóság azonban nem bólint rá automatikusan a dokumentumra: a bejelentés valóságtartalmát a hivatal – különösen vállalkozásból származó jövedelmek esetében – vizsgálja. Az októberi határidőt azért is fontos észben tartani, mert ha a foglalkoztató nem él a bejelentési lehetőséggel, akkor az ebből adódó, a munkavállalót terhelő járuléktöbbletet neki kell viselnie.
Szintén új terhet rak az üzleti szférára a kormányzat a jövőre életbe lépő minimum társasági adó bevezetésével. Az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható bevétellel csökkentett összes bevétel két százaléka képezné ennek az elvonásnak az alapját, amennyiben a társaságiadó-alap egyébként nem éri el ezt a szintet.
Szintén „újszülött” teher a 2007. január 1-jétől élő házipénztáradó. A húszszázalékos adót akkor kell megfizetni, ha a – szerencsejáték-szervezési tevékenység céljából tartott pénzkészlettel csökkenthető – napi záró-egyenleg meghalad egy bizonyos szintet, ám az adóalany éves összbevételének 0,8 százaléka, minimum 300 ezer forint adómentes.
A kabinet a fenti új terhek bevezetésén és a meglevő elvonások szabályainak szigorításán túl további két ponton rontja a vállalkozói szféra versenyképességét. Egyrészt különösen az fájó a cégek számára: szó sem esik arról az adócsomagban, hogy a szigorítások csupán átmeneti jellegűek lennének. Másrészt, nagy érvágást jelent több, már törvénybe iktatott szabály visszavonása is. Az adószakértők szerint egyértelműen uniós jogot sértő helyi iparűzési adót 2007 végével mégsem törlik el. Ez év novemberétől mégiscsak tovább él a tételes eho, és 2007 elején nem lesz három százalékpontos tb-járulék-csökkentés sem – sőt, az élőmunkaterheket tovább emelik a munkavállalói járulék fél, valamint a munkavállalói egészségbiztosítási járulék két lépésben összesen három százalékpontos növelésével.

A cégtelefonáfa levonhatósági hányada szeptembertől a mostani 50-ről 70 százalékra nő (igaz, ezt ellentételezik azzal, hogy a cégtelefon magáncélú használata természetbeni juttatás lesz)

Adómentes üdülési csekket ezentúl a szakszervezet tagjának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak és nyugdíjas tagjának is lehet adni. Ugyanez vonatkozik az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékra – ezt a szakképző-iskolai és a kötelező szakmai gyakorlaton levő tanulónak is lehet adni

A cégtelefonáfa levonhatósági hányada szeptembertől a mostani 50-ről 70 százalékra nő (igaz, ezt ellentételezik azzal, hogy a cégtelefon magáncélú használata természetbeni juttatás lesz)

Adómentes üdülési csekket ezentúl a szakszervezet tagjának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak és nyugdíjas tagjának is lehet adni. Ugyanez vonatkozik az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékra – ezt a szakképző-iskolai és a kötelező szakmai gyakorlaton levő tanulónak is lehet adni Vélemény Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke:

Szeptember 1-jétől egy olyan monitoringrendszer bevezetésére kérjük fel ipartestületeinket, amely számszerű adatokkal (megszűnt vállalkozások, alkalmazottak száma stb.) támasztja majd alá az Új egyensúly program hatását. Az Iposz egyetért azzal, hogy az államháztartás egyensúlyának javítására szükség van, ám a Gyurcsány-csomag bevezetésének módját elfogadhatatlannak tartja. A kormány kész intézkedési csomagot hirdetett meg, és azon egy betűt sem hajlandó változtatni. Nem ad lehetőséget arra, hogy a különböző szakmai szervezetek, munkaadói és -vállalói érdekképviseletek finomítsák, megvalósíthatóvá tegyék ezt a programot, nincs idő a felkészülésre, ehelyett drákói szigorral lép fel. Problémát jelent, hogy egyszerre indul el egy olyan csomag, amely a költségvetés kiadásainak csökkentését és a bevételek növekedését próbálja megvalósítani. Ez a lakosságot és a vállalkozói kört egyaránt sújtja. Az Iposz tagjai között zömében egyéni vállalkozók és betéti társaságok találhatók, amelyek nagyon furcsa, kettős helyzetbe kerültek, hiszen egy személyben munkaadók és munkavállalók is. Míg a kormány azt hangsúlyozza, hogy szétosztotta a terheket, megfeledkezett ezen vállalkozókról, akik a bevezetendő intézkedések miatt minden negatívumot elszenvednek, ugyanakkor a kedvezményekből nem részesülnek. Az egyensúly megteremtése után ki garantálja, hogy nem ismétlődnek meg a szigorú intézkedések? Az egyensúlycsomag hatástanulmányai hiányoztak, az érdekképviseletek saját számaik, adataik alapján fogalmazták meg véleményüket. Ha ez így folytatódik a reformcsomagnál is, félő, hogy az elfogadottsága ugyanolyan csekély lesz, mint az egyensúlycsomagé. A kormány nem veszi figyelembe, hogy az adóemelés a rendelkezésre álló jövedelem csökkentésével párosulva fatális következményekkel járhat a gazdaság általános fejlődésére.

A drasztikusan növekvő terhek a vállalkozások és a munkahelyek megszűnési hullámát fogja elindítani. Különösen veszélyben vannak az építő-, könnyűipari, kereskedelmi cégek, illetve a fuvarozók.

Vadász György, a BKIK általános alelnöke:

A megszorító intézkedések egy része elkerülhetetlen volt, hiszen olyan költségvetésre van szükség, amely a gazdaság megfelelő működéséhez kellő feltételeket biztosítja. A megoldás keresésében látom azonban a problémát. A kormány egy sor olyan intézkedést nem hoz meg, amelyekre a kiadások csökkentéséhez szükség van. Ide tartoznak például a szociális kérdések. Jelenleg jóval nagyobb a nyugdíjra kifizetett összeg, mint amit a munkavállalók nyugdíjjárulék címen befizetnek, és a kettő közötti távolság folyamatosan nő. Fontos megemlíteni a gyógyszerár-támogatás kérdését. A rendszert át kellene dolgozni, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy évi 330-350 milliárd forint gyógyszerár-támogatást fizessünk ki. Továbbá nincs még egy olyan ország, amely a 65 év feletti gazdagokat is ingyen utaztatja. Olyan megoldásra van szükség, amely nem igényel ekkora mértékű támogatást. A kedvezmények rendszerét szociális alapon kellene kidolgozni. A legnagyobb problémának azonban a hazai kis- és középvállalkozások rossz versenyképességét látom: jövedelmezőképességük 90 százalékkal alacsonyabb, mint a nyugat-európai országok hasonló méretű vállalkozóié. A piaci szférán belül ez a kör biztosít munkát az összes foglalkoztatott kétharmadának, és a kkv-k nem tudják kigazdálkodni a bérek növekvő terheit. A kis-, illetve egyéni vállalkozónak két választása marad: vagy munkanélkülivé válik, vagy a feketegazdaságba menekül. A legnagyobb probléma az, hogy ez a mostani adócsomag nem ösztönöz munkahelyek teremtésére, a láthatatlan foglalkoztatás visszaszorítására. Életkorhoz, területhez és tevékenységhez kötött ösztönzőrendszerre lenne szükség, továbbá támogatni kellene az atipikus foglalkoztatást. Az adók közül az elvárt adó a legsúlyosabb, amelyet akkor is fizetni kell, ha nincs bevétel. Ez is a feketegazdaságot erősítii. Az év közbeni adóemeléssel alapvetően sérül a jogbiztonság, a vállalkozói biztonság, és ezzel a kormányzat nem számol. Mindent összegezve, abban bízom, hogy ezek csak átmeneti intézkedések, amíg az államháztartási egyensúly helyre nem áll.

Boros István, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke:

Az a tény, hogy a költségvetés egyensúlyát helyre kell állítani, nem volt kérdéses a gazdaság szereplői számára sem; azoknak sem, akik az intézkedéseket akár egészben vetik el, akár azok egy-egy elemét kritizálják. A rendkívül restriktív „Gyurcsány-csomag” a költségvetés egyensúlyát rövid távon kívánja helyreállítani. Abban bízom, hogy az intézkedéseket viszonylag rövid idő alatt követik majd a hosszú távú szerkezeti változások, a nagy elosztórendszerek évek óta halogatott reformja. A jelenlegi, több sebből vérző adórendszer megreformálása nélkül pedig elképzelhetetlen az igazságos közteherviselés, és a gazdaság szereplői által olyannyira kívánatos stabil és kiszámítható gazdasági környezet. Csak akkor van értelme az áldozatvállalásnak, ha a gazdaság szereplői előre tudják, tudhatják, hogy a rövid távú megszorításokkal párosulva a hosszú távon bevezetendő reformlépések milyen léptékű és mekkora időintervallumra kiterjedő kedvező hatásokat eredményeznek. Ezzel összefüggésben sajnálom ugyanakkor, hogy nem kapott kellő hangsúlyt az: az állam a reformok sorozatát, működési költségeinek csökkentését önmagán kezdi. A közigazgatás reformja is csak évek alatt hoz valós eredményt, de az intézkedések megvalósítását most kell kezdeni. A bevezetett intézkedések az éves büdzsé alapján dolgozó tagvállalataink számára igencsak megnehezítette mind az idei elképzelések megvalósítását, mind pedig a jövő évi büdzsé elkészítésének folyamatát. Az évközi változtatásokat a legjobb indulat mellett sem lehet elegánsnak nevezni. A költségek növekedése miatt a magánfogyasztás és a cégek kereslete is csökken, s ennek közvetlen hatása az lesz, hogy a gazdaság szereplői a beszerzéseiket felülbírálják, a halasztható beszerzéseket pedig későbbi időpontra teszik. Ez számos cégnél komoly bevételkiesést jelent talán már ebben az évben. A megszorító intézkedések a legtöbb ágazatot érintik, de a legnagyobb veszélyben a kis- és középvállalatok vannak. Számos vállalkozás fizetésképtelenné válhat, illetve a feketegazdaságba menekülhet. -->