Szlovákia: a 2026-os takarékossági csomag kiporszívózza a lakosság pénztárcáját
Szlovákiában januártól sorrendben már a harmadik konszolidációs, azaz takarékossági csomag lép életbe, aminek nagyságát 2,7 milliárd euróra méretezték. Mivel az áfakulcsokat a második, azaz a 2025-ös konszolidációs csomagban érezhetően megemelték, ezért most az egyéni vállalkozók és a magas keresetűek terheit emelték meg. A kezdő magánvállalkozók vállalkozásuk első évében idáig nem fizettek járulékot. Az első év után sem, ha jövedelmük nem lépett túl egy bizonyos jövedelemhatárt, ami 2025-ben 9144 euró. 2026-tól az új vállalkozók már fél év után fizetőkötelessé válnak. A minimális járulékot fogják fizetni, ami 131,34 euró. Miután jövedelmük túllépi az említett határt, érvénybe lép az új járulékalap – a magánvállalkozók minimális járuléka jövőre 303,11 euró lesz 252,92 euró helyett.
Újabb jövedelemadó-kulcsokat vezetnek be, jelesül 30 és 35 százalékosakat: 44 000 euróig 19 százalékos, 44 000–60 000 euró között 25 százalékos, 60 000–75 000 euró között 30 százalékos, 75 000 euró felett 35 százalékos jövedelemadót kell majd fizetni. Az adózás módosításától a tárca 206 millió euró pluszbevételt remél. Számolni kell továbbá az egészségbiztosítási járulékok emelkedésével. Az egészségbiztosító felé 1 százalékponttal többet kell majd fizetni (egészségkárosodott személyek esetében 0,5 százalékkal). A munkavállaló terhe 4-ről 5 százalékra nő, ami havi 1600 eurós bruttó fizetésnél éves szinten 110 eurós többletkiadást jelent az alkalmazottnak. Az állam ettől várja a legtöbb bevételt az államkasszába (mintegy 360 millió euró), mert ez minden dolgozót érinteni fog. Még a Fico-kormány „szent tehenéhez”, a teljes értékű 13. havi nyugdíjhoz is hozzányúlnak, jelesül befagyasztják. A 13. havi nyugdíj fix összegű, a 2025-ben kifizetett 667,3 euró lesz 2026–2028 között.
A boltok a legtöbb ünnepen nyitva lesznek, kivételt csak december 24. (12 órától lesznek zárva), a karácsony, január 1., nagypéntek és húsvétvasárnap jelent. Megszűnik 3 ünnepnap: november 17. véglegesen, ezt már 2025-ben törölték, május 8. és szeptember 15. csak jövőre lesz felfüggesztve. A kormány korábban 230 millió euró megtakarítással számolt az ünnepnapok eltörlésével/felfüggesztésével, ám a gyakorlatban ez szinte biztos, hogy nem fog összejönni. A gazdaság november 17-én úgynevezett „félünnepnapos” üzemmódban működött – mondta Tomás Bohácek, a 365.bank elemzője. Számos cég, iskola, még bank is szabadnapot adott az alkalmazottainak, az országban tüntetések voltak (ez az 1989-es rendszerváltó bársonyos forradalom ünnepnapja), és jövőre hasonló lehet a helyzet.
2026-ban csökken a munkanélküli-segély: az első 3 hónapban a bruttó bér 50 százaléka jár, majd fokozatosan csökken 40 százalékra, 30 százalékra, végül 20 százalékra. A betegszabadságot eddig a munkáltató a 10. napig fizette, jövőre már a 14. napig fizeti, csak utána fizet a Szociális Biztosító. Bizonyos termékek általános forgalmi adója 19 százalékról 23 százalékra nő. Ez a cukros, a sós termékek, muffinok, csipszek, perecek kategóriájára vonatkozik.
A Költségvetési Tanács (RRZ) kiszámolta, kiket érint leginkább a jövő évi konszolidációs csomag. Az elemzés szerint bár minden társadalmi réteg kénytelen lesz szorosabbra húzni a nadrágszíjat, a legnagyobb terhet nem az idősek, hanem a munkából élők és a vállalkozók viselik majd.
Az intézkedések összesített hatása átlagosan 2,1 százalékos jövedelemcsökkenést jelent a háztartások számára, ami évi mintegy 376 eurónak felel meg. A részletes adatokból kiderül, hogy a konszolidáció leginkább a produktív korú, keresettel rendelkező családokat sújtja.
Egy gyermektelen felnőtt jövedelme átlagosan 247 euróval, egy kétgyermekes családé pedig közel 850 euróval csökkenhet 2026-ban. Szakértők szerint a különbség oka főként az, hogy a csomag nem tartalmaz célzott, a gyermekes háztartásokat segítő elemeket, miközben a munkát terhelő adók nőnek. A legnehezebb helyzetbe az önálló vállalkozók kerülhetnek. Egy olyan család, ahol legalább az egyik szülő vállalkozóként dolgozik, akár 1056 eurót is veszíthet évente, míg azoknál, ahol mindenki alkalmazott, ennek nagyjából a fele a kiesés. A nyugdíjasokat viszonylag enyhén érinti a megszorítás. Az ő jövedelmük átlagosan mindössze 0,6 százalékkal, körülbelül 65 euróval csökkenhet, és a legfőbb hatás a 13. nyugdíj ideiglenes befagyasztása lesz a következő három évben. Aki viszont idősként is dolgozik, annak már más a helyzete, egy 62 év feletti vállalkozó például közel ezer euróval kevesebb bevétellel számolhat jövőre.
A Költségvetési Tanács felhívta a figyelmet a megszorítások egyik alapvető ellentmondására: míg a kormánykoalíció eredetileg 2,7 milliárd euróval csökkentette volna a költségvetési hiányt , a valóságban csupán mintegy 1,6 milliárd euróval lesz kisebb az állami bevételek és kiadások közti különbség. Ez a bruttó nemzeti össztermék 1,1 százalékának felel meg. Ebből adódóan a pénzügyminisztérium által tervezett 4,1 százalékos hiány a tanács szerint valójában 4,6 százalékos lesz. Ráadásul a megszorítások miatt mintegy 0,4 százalékponttal kisebb lesz a gazdasági növekedés üteme a csomag nélküli várakozáshoz képest.
