Nőtt a lakosság eladósodottsága
Az elmúlt három évben drasztikusan megnőtt a lakosság eladósodottsága, ám nem is a 6-ról 30 százalék fölötti szintre növekvő arány aggasztó, hanem hogy azok tartoznak, akik nem engedhetnék meg maguknak. A behajtás pedig esetükben egyre nehezebb – hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezetője. Az eladósodottság mértékének növekedése a követeléskezelőknél is lecsapódott, egyre nagyobb összeget adnak át, s mint Thummerer Péter, az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezetője megjegyezte: számottevően nőtt a lakossági megbízások száma a bankok és a közüzemek részéről, a tavalyi, már igen jelentős ügyállományuk az idén már az első fél évben megduplázódott. A kialakult helyzet véleménye szerint a szolgáltatói szférában található egyre fokozódó értékesítési versenynek is köszönhető, hiszen egyre népszerűbb a hitelre történő vásárlás, a hitelkártyák, ám az ügyfél azzal már nem számol, hogy egy váratlan esemény miatt egy-két hónap alatt kártyavárként omolhat öszsze az anyagi hátterük.
A lakossági hitelek terén az áruhitelek és a személyi kölcsönök esetében gyakrabban keletkezik elmaradás, mint a lakáshitelekkel kapcsolatban – osztotta meg tapasztalatait Antolik Gyula, a Credit Controll ügyvezető igazgatója. A magánszemélyek ugyanis inkább a kisebb összegű áruhitelek, avagy a fedezet nélküli kölcsönök törlesztését hanyagolják első körben, s csak a legkritikusabb esetben fordul elő, hogy a lakáshiteleik törlesztésével is megcsúsznak. A forint leértékelése azonban Antolik Gyula szerint változtathat az összképen, hiszen ez elsősorban a devizaalapú gépkocsi-, valamint a lakáshitelek terén okozhat teljesítési problémákat. A forint leértékelődése „mindössze” azt eredményezi, hogy megnő a lakossági terhelés a devizahitelek esetén, az inflációs hatás miatt ugyanakkor tovább szűkülhet a háztartások marginja, ezt csak tetézheti a közalkalmazottak elbocsátási hulláma – vetíti előre a várható fejleményeket Galló Zsolt, a Creditexpress Magyarország Kft. marketingvezetője. Felfalusi Péter is úgy látja, a forint 10 százalékos gyengülése önmagában nem tekinthető katasztrófának, ám amennyiben ez az inflációval, a gáz-, illetve az energiaárak növekedésével párosul, az már megdöntheti egyes családok büdzséjét. Ennek hatását a fűtési szezon beindulására, az év utolsó hónapjaira várja. A kinnlevőségek ugyanakkor 6-9 hónapos késedelem után kerülnek át behajtó céghez, addig javarészt házon belüli kezelés folyik változó sebességgel és intenzitással, tehát a ma megtörtént „nemfizetési eseményt” csak fél év elteltével érzékelik a követelésbehajtók. Itt nemcsak gondok, hanem családi tragédiák is történhetnek – emelte ki Galló Zsolt, s úgy látja, a pénzügyi szektor szereplőinek a korábbi önmagukhoz képest rugalmasabban kellene kezelniük a késedelmes ügyfeleket. Hasonlóan nyilatkozott Thummerer Péter is, mondván, fontos lenne, hogy az ügyek minél korábbi szakaszban kerüljenek hozzájuk, hiszen ez esetben részletfizetési kedvezményekkel, speciális konstrukciók jókor történő kidolgozásával elkerülhető lenne, hogy költséges jogi eljárásra kerüljön sor.
