Döbbenetes hír jött a sógoroktól: a férfiak helyett a nők dolgoznak Ausztriában – ez a magyarok számára is üzen
Ekkora munkanélküliség utoljára majdnem öt éve, a világjárvány hulláma közepette volt Ausztriában, mint most. A friss januári adatok szolgálnak egy érdekességgel, ami akár a szomszédban állást kereső magyarok számára is jelenthet fontos információt. Első ránézésre még politikai tanulsággal is szolgál, utánajárva mégsem, ami külön érdekesség. Hölgyek és urak: mindenkinek más-másképpen fest Ausztria, nézzük csak meg a számokat.
Ausztria munkanélkülisége: magas és furcsa
Ausztria munkanélküliségi rátája nem kisebb, mint 8,8 százalék volt januárban, egy évvel ezelőtt még 8,6, a március óta kormányzó koalíció – amelyből kihagyták a választási győztes Szabadságpártot (FPÖ) – tehát nem javított a helyzeten. Januárban is emelkedett a munkanélküliek száma, 16,765-tel, 379 771-re.
Ami meglepő lehet: elképesztő különbség alakult ki a férfiak és a nők között.
- Az utóbbiak munkanélküli aránya 7,3 százalék,
- a férfiaké azonban nem kevesebb mint 10,2 százalék.
A jelentős különbség nem új keletű. A női ráta 0,4 százalékponttal nőtt 2025 januárja óta, a férfiaké 0,2-vel, azaz a rés már egy éve is fennállt, sőt azóta valamelyest még szűkült is.
Ami ennek kapcsán felkeltheti az érdeklődésünket – hiszen Magyarországon alig mutatkozik különbség ebben a tekintetben a nemek között –, hogy mi lehet a rés oka, és ez kirívó-e Európában.
Kezdjük a második kérdéssel. A fentiekben az osztrák foglalkoztatási szolgálat (AMS) adatait idéztük. Ezek belföldi használatú számok, és a módszertani különbségek miatt nem közvetlenül összehasonlíthatók más európai országokkal.
Az összehasonlításra van azonban módunk, az EU-tagországokra közöl összemérhető adatsorokat az Eurostat, időben azonban kicsit vissza kell mennünk. Teljes 2025-ös adatsort nem találtunk, a 2024-es összesítés szerint azonban Ausztria valóban kirívó.
Még az is lehet, hogy a rés a nők javára már náluk a legnagyobb, de bizonyosan csak annyit mondhatunk, hogy bizonnyal az egyik legnagyobb. A rendelkezésre álló 2024-es összehasonlításban a rés Lettországban volt a legnagyobb: nők 5,8, férfiak 8, a különbség 2,2 százalék.
Nemek közötti rés: nagyobb különbség nem is lehetne, mint ami két szomszédunk közt alakult ki
Nagyon érdekes, hogy
a legnagyobb különbségeket a nők javára északon láthatunk, ilyenek még a litvánok és a finnek, és hozzájuk hasonlít Ausztria.
Az északiakra hajaz, nem a németekre, bár az utóbbiaknál is nagyobb arányban munkanélküliek a férfiak, mint a nők.
A déli országokban azonban kivétel nélkül fordított a helyzet, a legerőteljesebben a görögöknél, és valami okból ehhez a csoporthoz csapódott Szlovákia.
Nagyobb különbség nem is lehetne két szomszédos ország, mint Szlovákia és Ausztria közt, gondolhatnánk is, ha így működene: akkor menjenek a szlovák nők Ausztriába dolgozni, az ausztriai férfiak pedig Szlovákiába.
Az „ausztriai” megfogalmazás osztrák helyett tudatos, hiszen a sógoroknál összehasonlíthatatlanul nagyobb arányúak a bevándorlók, és nem derül ki, ez befolyással van-e a nemek közti foglalkoztatási résre. Egy magyarázatot mindenképpen találhatunk azonban az ausztriai helyzetre, ami mindenre nem vet fényt, de tanulságos lehet az odaátra kacsingató magyarok számára.
Mi lehet a magyarázat? Ausztriában nem szeretnek dolgozni a férfiak?
Adódik egy kézenfekvő magyarázat, amit nem viszünk végig valamennyi országon, de az osztrák eset önmagában is érdekes.
Az osztrák gazdaság évek óta nem hajlandó növekedni, a tetejébe még költségvetési megszorításokra is kényszerül, ha nem is olyan durva mértékben, mint Románia.
Ebben egyébként hasonlítanak Szlovákiára, de a két ország közti különbséget ez, ugye, nem magyarázza, annak a nyitja máshol rejlik. Az azonban világos, hogy
Ausztria válsága más-más hatással van más-más szektorokra: van, amelyekben erőteljesen jelentkezik, és van, amelyeket nem érint.
Érinti az építőipart, általában a feldolgozóipart, a közlekedést, a logisztikát – olyan szektorokat, amelyek tipikusan férfiakat, és nem nőket alkalmaznak. Kevésbé érint ugyanakkor olyan „nőiesebb” szektorokat, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális szolgáltatások, az adminisztráció, a kiskereskedelem és egyebek.
Van a magyarázatnak egy másik erős lába is, amit jó eséllyel szintén nem tudtunk
Ausztriában a 20–64 éves nők több mint felét részmunkaidőben alkalmazták a 2024-es Eurostat-adatok szerint, ennél magasabb arány csak Hollandiában volt, illetve az EU-n kívül, de Európában még Svájcban. Közép-Európában a 10 százalék körüli arány a tipikus, még ennél is kisebb az emlegetett Szlovákiában, és Magyarországon is.
Akkor a Szabadságpártra biztos a férfiak szavaznak többen, nem?
A férfiak számára erősen előnytelennek tűnő foglalkoztatási résből arra következtethetnénk, hogy ők szavazhatnak nagyobb arányban a hagyományos pártokkal szemben politikai alternatívákat megfogalmazó Szabadságpártra (FPÖ), a magyar Fidesz szövetségesére, amelyet választási győzelme ellenére kihagytak a kormányból a néppártiak, szociáldemokraták és liberálisok.
Logikus a gondolat – de mégsem így van.
A 2019-es parlamenti választáson még így volt: akkor az osztrák férfiak 21, a nők 11 százaléka szavazott az FPÖ-re. A legutóbbi, 2024. szeptemberi választáson azonban ez a rés gyakorlatilag bezárult: hölgyek 28 – urak 29.
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
