BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megjelent a brüsszeli rendelet az orosz gáz és olaj kitiltásáról, sokkal durvább, mint gondoltuk: itt vannak napra pontosan az utolsó dátumok

Február 3-án lépnek hatályba az orosz gáz teljes kivonásáról szóló uniós szabályozások. Brüsszel igyekszik mindent elkövetni, hogy ellehetetlenítse az LNG-k importját, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban fellépett a szabályozás ellen.

Hétfőn jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában a REPowerEU terv szerinti, az orosz gázimport teljes kivezetéséről szóló rendelet, amely február 3-án lép hatályba – közölte brüsszelben Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője — közölte az Interfax.

Brüsszel mindenáron keresz brüsszel tülverné a megállapodást
A brüsszeli tájékoztatón az LNG-ről is szó volt. / Fotó: NurPhoto/AFP

Brüsszel fokozatosan akarja kivonni az orosz olajat

„Alapvetően hat héttel a szabályozás hatálybalépése után tilosak lesznek az új rövid és hosszú távú szerződések” – mondta a szóvivő egy brüsszeli tájékoztatón. A jelenlegi szerződésekkel kapcsolatban az újságíróknak az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának honlapján közzétett új szabályozás alkalmazási ütemtervére utalt.

A rendelet „meghatározza azokat a jogi rendelkezéseket, amelyekkel fokozatosan ki lehet vonni az Oroszországból származó földgázimportot. 

Ez a történelmi döntés, amelyet a tavaly év végén hoztak meg, célja, hogy 2027-re végleg megszüntesse az EU orosz gáztól való függőségét” – közölte az igazgatóság a weboldalán.

Van idő áprilisig

Az elfogadott törvény a következő típusú szállításokat tiltja: 

  • rövid távú LNG-szerződések alapján 2026. április 25-től; 
  • rövid távú vezetékes gázszerződések alapján 2026. június 17-től; 
  • hosszú távú LNG-importszerződések alapján 2027. január 1-jétől; 
  • hosszú távú vezetékes gázimportszerződések alapján 2027. szeptember 30-tól.

Kivételes esetben a tagállamok meghosszabbíthatják ezt a határidőt 2027. október 31-ig, amennyiben gáztárolóik a szükséges szint alá vannak töltve

– áll a dokumentumban. Azt is kijelenti, hogy az Európai Bizottság 2026 elejére jogalkotási javaslatot kíván benyújtani az Oroszországból származó olajimport betiltásáról „a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig”.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország és Szlovákia korábban szándékozott-e az EU bíróságához fordulni az orosz gázra vonatkozó új szabályozások miatt, Itkonen azt mondta, hogy ez bármely tagállam joga. „Ezután természetesen megvédjük majd a javaslatunkat ott” – mondta.

Magyarország támadja az Európai Bizottságot

Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország megtámadta a brüsszeli REPowerEU-rendeletet az Európai Bíróságon. Ez a rendelet tiltja meg a tagállamoknak az orosz gáz importját. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Szijjártó a magyar kormány nevében benyújtotta keresetét az Európai Bírósághoz, kérve az intézkedés megsemmisítését. A beadványukban az alábbi három fontos dologra hivatkoznak.

  1. Először is arra, hogy Brüsszelnek nem volt joga ilyen határozatot hozni, ugyanis energiahordozók importját csak szankciókkal lehetne megtiltani, az pedig egyhangú döntést igényelne.
  2. A második érv, hogy az EU-nak nincs is hatásköre ilyen intézkedést hozni, minthogy az alapszerződésben világosan kikötötték, hogy minden tagállam maga dönthet arról, hogy kitől, s milyen energiahordozókat vásárol.
  3. Harmadrészt pedig, az Európai Uniónak van egy szabálya, amit úgy hívnak, hogy az energiaszolidaritás elve. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az európai uniós országok energiaellátásának biztonságban kell lennie. Nyilvánvalóan ez a brüsszeli döntés ezt felrúgja, Magyarország esetében mindenképp.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a per valószínűleg nagyjából egy és háromnegyed-két évig fog tartani.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.