Váratlan húzás Szlovákiától

A Szlovák Nemzeti Bank az előzetes várakozásokkal összhangban 50 bázisponttal, 4,50 százalékra emelte az alapkamatlábul szolgáló kéthetes reporátáját. Martin Barto helyettes kormányzó további monetáris szigorításról is szólt a következő hónapokra. A meglepetést az jelentette, hogy a kamatmeghatározó tanács nem emelte az alapkamattal egyező, 50 bázispontos mértékben az alapkamat körüli plusz-mínusz egy százalékpontos kamatfolyosót, hanem kiszélesítette azt. A folyosó alsó szélét jelentő egynapos (overnight) betéti ráta 3,00 százalékon maradt, míg a korábban 5 százalékos overnight hitelkamatlábat 100 bázisponttal, 6 százalékra emelték.

A kamatemelést az inflációs cél tarthatatlansága és az euró 2009-re tervezett bevezetése indokolta. A központi bank már április végén figyelmeztetett, hogy az inflációs kockázatok, illetve az eurózónához való csatlakozás közelgő időpontja miatt monetáris szigorítás várható. Az EU-harmonizált pénzromlás mértéke 4,5 százalékra ugrott az előző hónapban, amelyet elsősorban a szárnyaló energiaárak, valamint a gazdasági növekedés hajtott. Ennek hatására a szlovák jegybank feladta a 2007 végére kitűzött 2 százalékos inflációs célt, amely így 2,8 százalékra nőtt – derült ki a tanács közleményéből. Azonban Barto kijelentette, a növekvő ütemű pénzromlás ellenére Szlovákia továbbra is 2009-ben kíván az eurózónához csatlakozni. Legutóbb május végén ugyancsak 50 bázisponttal, 4 százalékra emelkedett az irányadó kamatráta.

A szlovák döntés jól illeszkedik a régiót jellemző kamatemelési hullámba. Mint arról tegnap beszámoltunk, hétfőn a magyar jegybank lepte meg a piacot az előzetes várakozásokat meghaladó, 50 bázispontos kamatemeléssel. Ma a lengyel, csütörtökön a cseh központi bank dönt az irányadó kamatráta mértékéről. Lengyelország várhatóan nem emeli négyszázalékos alapkamatát, ugyanis az ottani infláció júniusban Európában a legalacsonyabb volt. A cseh jegybanktól 50 bázispontos emelést vár az elemzői konszenzus, s ezzel 2,5 százalékra nőhet a cseh irányadó ráta.

A monetáris szigorítások célja a régió korábbi tőkevonzó képességének megtartása. A globális és regionális befektetői hangulat ugyanis az elmúlt hónapokban kedvezőtlenebbé vált, a befektetők a korábbinál kockázatosabbnak tekintik a régióba történő invesztíciókat, így a pénzpiaci vevők megtartásához szükséges a kamatemelés.

A világ fejlődő piacait figyelő Emerging Portfolio Fund Research legutóbbi jelentése is arról szól, hogy jelentős, csaknem 1,86 milliárd dollár értékű tőke áramlott ki a kutatóintézet által megfigyelt piacokról az elmúlt héten. A globális tőkekivonás – amely már kilenc hete tapasztalható – 58 százalékáért a fejlődő államok részvénypiacaiba invesztáló alapok felelősek. A legnagyobb veszteséget Ázsia könyvelhette el a maga 446 millió dolláros tőkekiáramlásával, az európai fejlődő piacokról 242 millió dollárt vontak ki.

India is emelt

Négyéves csúcsra emelte tegnap irányadó rátáját az indiai központi bank, alapkamatuk a júniusihoz hasonló 25 bázispontos szigorítás után 6 százalék.