Kaszálnak az olajcégek

A nyersolaj drágulása miatt a világ hat legnagyobb olajtársaságának második negyedéves profitja 23 százalékkal nagyobb lehet a bázisidőszakinál, és elérheti a 36 milliárd dollárt – állítják piaci szakértők az érintettek eddig megjelentetett adataira hivatkozva. Az olaj drágulásával nem járnak rosszul az exportáló országok sem: az IMF egyik tanulmánya szerint költségvetési többletük az idén feltehetően eléri a 311 milliárd dollárt, szemben a tavalyi 242 milliárddal.

Tegnap közben ismét a hordónkénti 78 dollár közelébe nőtt a brent nyersolaj ára. A gazdasági, geopolitikai és spekulatív tényezőkön túl a kereskedők most már a Chris nevű trópusi vihart figyelik, amely hurrikánná fejlődhet, és ismét az olajban gazdag – s az amerikai felhasználás jó részét adó – Mexikói-öböl felé közelít. Ráadásul a piac arra számít, hogy csökkenés mutatkozik az amerikai üzemanyagkészletben.

A Mexikói-öbölben lévő kitermelőhelyek és a part menti feldolgozólétesítmények mostanra épp csak hogy fel tudják venni a tavalyi hurrikán pusztítása előtti termelési ritmust, most pedig ismét vihar fenyeget. (Tavaly a Catrina hurrikán miatt az amerikai olaj- és üzemanyag-termelés mintegy negyede hosszú hónapokra kiesett.) Így a szakértők nem tartják kizártnak, hogy az olaj hordónkénti ára túllépi a múlt hónapban regisztrált, 78 dollár fölötti történelmi rekordot.

A geopolitikai kockázatok pedig ismét erősödtek azután, hogy Izrael szerdától fokozza a katonai tevékenységet Libanonban, az iraki belpolitikai helyzetet továbbra is merényletek súlyosbítják, miközben csillapíthatatlannak látszik az iráni urándúsítási program keltette nemzetközi feszültség.

Úgy tűnik, elillant az a remény, hogy a közel-keleti konfliktus nem terjedhet Libanon és Izrael határain túl, hiszen a szíriai államfő a hét elején „a készültség fokozására” szólította fel az ország haderejét, és nem hivatalos izraeli értesülések szerint tegnap már mozgósították a tartalékosokat. Szakértők úgy vélik, egy esetleges tartós izraeli–libanoni tűzszünet esetén is továbbra is a Közel-Kelet marad a feszültségek gócpontja az olajpiacon, mivel nem tűnik úgy, hogy Irán hajlandó lenne leállítani urániumdúsítási programját. Ha az ENSZ olajembargót vezet be Irán ellen, vagy ha a perzsa állam bármilyen ügyben nyomásgyakorlásként leállítja vagy visszafogja olajexportját, azt azonnal és drasztikusan megérzik az ipari államok.

Irán adja a kínai olajimport 4, Franciaország 7, Japán 10, Olaszország egy, Belgium 14, Törökország 22 és Görögország 24 százalékát. Ám Teherán „olajfegyvere” visszafelé is elsülhet, mivel a nyersolajexport havi 5 milliárd dollár bevételt hoz, az ennek kiesése miatti megszorításokhoz a lakosság nem szokott hozzá. Ráadásul Irán üzemanyagimportra szorul, mert nem gondoskodott a kitermelési és feldogozói kapacitás növeléséről. Egyébként az elmúlt húsz évben a világon szinte alig történt beruházás ebben az iparágban, a nemrég elindult fejlesztések legkorábban 5-7 év múlva kezdhetnek a piacra termelni. Az iráni parlament év eleji határozata szerint 40 százalékkal, 2,5 milliárd dollárral csökkentette a benzinimportra fordítható pénzkeretet. A benzinfogyasztás visszafogására takarékossági programot dolgoztak ki, ám ennek szeptemberi bevezetését jövő márciusig elhalasztották.

Becslése szerint a Mol kutatás-termelés ágazatának nyeresége a második negyedévben csaknem kétszerese lehet a tavalyi hasonló időszak eredményének, amely akkor 24 milliárd forint volt. Az elemző kiemelte, hogy mostanra a Mol üzemi eredményének mintegy felét adja a kőolaj- és gázkitermelés (vállalati megnevezése kutatás-termelés), és a sikertörténetben az egyetlen negatívum, hogy nem tudja növelni a nyugat-szibé-riai felhozatalt.

Az üzletág nyereségének növekedéséhez az említett időszakban nemcsak az olaj rekordára, hanem a forint dollárral szembeni gyengülése is hozzájárult. Az idei év első negyedében a 74 milliárd forintos nyereség több mint felét, 38 milliárdot a termelés adta – mutatott rá Török Bálint.

Az olajár növekedése már nem annyira jó a Mol más üzleteinek, mert növeli a végtermék árát is, ám a finomítói árrés valószínűleg nőtt a második negyedévben.

Becslése szerint a Mol kutatás-termelés ágazatának nyeresége a második negyedévben csaknem kétszerese lehet a tavalyi hasonló időszak eredményének, amely akkor 24 milliárd forint volt. Az elemző kiemelte, hogy mostanra a Mol üzemi eredményének mintegy felét adja a kőolaj- és gázkitermelés (vállalati megnevezése kutatás-termelés), és a sikertörténetben az egyetlen negatívum, hogy nem tudja növelni a nyugat-szibé-riai felhozatalt.

Az üzletág nyereségének növekedéséhez az említett időszakban nemcsak az olaj rekordára, hanem a forint dollárral szembeni gyengülése is hozzájárult. Az idei év első negyedében a 74 milliárd forintos nyereség több mint felét, 38 milliárdot a termelés adta – mutatott rá Török Bálint.

Az olajár növekedése már nem annyira jó a Mol más üzleteinek, mert növeli a végtermék árát is, ám a finomítói árrés valószínűleg nőtt a második negyedévben.-->