Nem várható emelés Amerikától
Az amerikai jegybank tisztségviselői szerint ugyanis az infláció jelenlegi növekedését már nem a túlfűtött gazdaság, hanem az energiaárak időszakos emelkedése okozza. Ez pedig alátámasztja azt a korábbi vélekedést, miszerint a következő másfél évben az infláció anélkül is visszaesik egy elfogadható szintre, hogy a Fed újabb kamatemelésekkel tovább hűtené a gazdaságot. A kamatmeghatározó Federal Open Market Committee szerint a monetáris politika által befolyásolt maginfláció jövőre 2-2,25 százalékos szintre csökkenhet az idei 2,25-2,5 százalékról.
Az irányadó kamat szinten tartása felé billenti a mérleget, hogy míg korábban a Fed-modellek egyértelmű párhuzamot vontak a kibocsátási rés (a jelenlegi és „potenciális” kibocsátás különbsége) és az infláció alakulása között, egyre több külső tényező – mint például a dollárárfolyam, az energiaárak vagy az inflációs várakozások – gyakorol döntő hatást az árszínvonal változására - mutat rá a BPForex/FXCM elemzése. Abban pedig láthatóan a Fed is egyetért az elemzőkkel, hogy az elmúlt hetekben az infláció fő motorját adó energiaárakra nem képes hatást gyakorolni.
A határidős piacok árazásából kitűnik, hogy a befektetők kétharmados esélyt látnak arra, hogy a 17 egymást követő 25 bázispontos emelés után a jegybank holnap szünetet tart. Pusztán egyetlen dolog ad okot kétkedésre. Az optimista forgatókönyv szerint a vállalatok által áthárított energiaár-emelkedés a trend megfordulásával visszahúzza a fogyasztói árakat is, nem lehet kizárni, hogy az infláció mégsem kezd csökkenni az energiaárakkal párhuzamosan, különösen akkor, ha a vállalatok és háztartások a magasabb árakat beépítik a várakozásaikba, ami könnyen egy nemkívánatos ár-bér spirál kialakulásához vezethet. HP
