Robbanás előtt az alapok
Ha a befektető a kockázatosabb, ám nagyobb nyereséggel kecsegtető részvénypiacokon való közvetlen kereskedés izgal-mairól le tud mondani, akkor a tőkét még augusztusban átteheti például nyílt végű befektetési alapba, és így a megvásárolt jegyeken elért árfolyamnyereség továbbra is adómentes marad. Ráadásul abban is reménykedhet a befektető, hogy a BÉT és a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) képviselői az augusztus végén esedékes tárgyaláson meg tudják győzni a parlament különbizottságát arról: a három éven túli, az öngondoskodást elősegítő befektetések váljanak adómentessé, és ezt a törvényhozás is elfogadja.
Az aki maga kezeli a portfólióját, megfontolhatja, hogy inkább osztalékpapírokat tartson, hiszen az osztalékadó szeptember 1-je után a tőzsdei cégek esetében csupán 10 százalékos lesz. Az osztalékfizetés után a lecsökkent árfolyamú részvénytől kisebb adóteher mellett lehet megválni – reménykedve abban, hogy lesz kellő likviditás a papír piacán –, így elméletileg csökkenteni lehet a fizetendő adó öszszegét.
Most, augusztus végén legalább nem kell majd órákig tülekedni a brókercégeknél – ezt a tőzsdei árfolyamnyereség-adó első, 2001-es bevezetésekor, az év végi átkötések miatt sok befektető megélte. Nehezítés viszont, hogy míg ezt az adót akkoriban a brókercégek automatikusan levonták a nyereségből annak kifizetésekor, most önbevallás alapján történik az adott évi szja-bevallás készítésekor. Adatokat a brókercégek is szolgáltatnak az APEH felé, így nem érdemes kockáztatni az esetleges elhallgatással. Pozitívum, hogy az árfolyamnyereség szembeállítható az esetleges árfolyamveszteséggel, és ami még kedvezőbb, 2008-tól már a tárgyévet megelőző két év árfolyamvesztesége is figyelembe vehető az éves nyereséggel.
Eltérő mértékben és módon adóznak majd szeptember 1-jétől a különféle megtakarítások, befektetések. A 20 százalékos adót csak a szeptember 1-jét követő első teljes kamatperiódustól kezdődően kell megfizetni a szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződéseknél.
A nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében az eladáskor, beváltáskor, illetve visszaváltáskor keletkező árfolyamnyereség adóját csak a szeptember 1-je után megszerzett értékpapíroknál kell megfizetni. Idetartozik tehát a diszkontkincstárjegy, a befektetési jegy és a hosszú lejáratú állampapír lejártakor realizált árfolyamnyereség. A szeptember 1-je előtt megkötött minden egyéb ügylet esetében az első kamatbevétel mentesül a kamatadó alól. Így például a hoszszú lejáratú állampapír szeptember 1-je előttről átnyúló első kamatperiódusa. VG
Aranyszabályok
1. esetleg kivárni az osztalékpapírok eladásával2. részvény helyett nyílt végű befektetési alap
3. eladáskor a készletértékelés körültekintő megválasztása
2. részvény helyett nyílt végű befektetési alap
3. eladáskor a készletértékelés körültekintő megválasztása Lesz-e roham az utolsó héten? Katona József, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese szerint a kamatadó felemelésének hatásai már látszanak a hitelintézet állományain is.
Tapasztalataik szerint – tette hozzá – a lekötött betéteken belül eddig nem érte el a 10 százalékot az éven túli lekötések aránya, viszont mára 20 százalék körül mozog.
A húszszázalékos kamatadó bevezetése kapcsán egyébként a megszokottnál sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek betéti termékeikre a hitelintézetek, ez többek között az intenzív marketingtevékenységen is nyomon követhető.
Ez azért is szokatlannak számít, mert az ügyfelek általában pont a nyári időszakban növelik legkevésbé a megtakarításaikat.
Katona úgy véli: nagy a valószínűsége annak, hogy az érdeklődés a szeptemberi határidő előtti utolsó napokban különösen megnő a bankok hosszú lejáratú, akciós termékei iránt.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.