Egyre több az abszolút hozamú alap

Kényelmes befektetési forma, az eszközallokációs döntés nem az ügyfél kezében, hanem az alapkezelőnél van – a vegyes alapok mellett ezek szólnak, amit a hazai befektetői réteg közel egy éve kezdett el felfedezni. (Tavaly júliushoz képest egy év alatt közel háromszorosára, 103 milliárd forintra bővült a vagyon.) A vegyes alapot vásárlóknak ugyanis nem kell olyan döntést hozniuk, hogy részvény- vagy inkább kötvényalapba fektessék pénzüket az adott pillanatban, az alapkezelő az eszközallokációs döntést meghozza helyettük, ám – a kitűzött benchmarknak megfelelően – csak bizonyos korlátok között. Nyugat-Európában ugyanakkor a hagyományos vegyes alapok, a fix benchmarkot követő konstrukciók már ódivatúnak számítanak, folyamatos tőkekiáramlás jellemzi őket, s helyüket az abszolút hozamú konstrukciók váltják fel. Esetükben, szemben a hagyományos befektetési alapok esetében alkalmazott relatív teljesítményméréssel, a hozamot nem viszonyítják egy előre definiált benchmarkhoz, hanem az alapkezelő célja a minél magasabb abszolút teljesítmény felmutatása; s az alap befektetési politikájának tág keretén belül szabadon választja meg befektetéseinek piacát, eszközét. A hazai alapkezelők mindenesetre optimisták, véleményük szerint az új abszolút hozamú stratégiát követő befektetési forma Magyarországon is komoly részarányt érhet el.

Az érdeklődés mindenesetre folyamatosan nő, ezt jól jelzi az OTP Alapkezelő július elején indított OTP Abszolút Hozam Alapja is: közel másfél hónap alatt több mint 5 milliárd forint áramlott a konstrukcióba, amely Czachesz Gábor alapkezelő szerint annak is köszönhető, hogy a kamat- és árfolyamnyereség-adó bevezetése előtti időszakban ezzel a konstrukcióval a befektetők nem kerülnek olyan dilemma elé, hogy éppen milyen alapba helyezzék megtakarításukat. Az alapot jelenleg konzervatív befektetés jellemzi: a portfólió 80 százalékát pénzpiaci, 20 százalékát pedig kockázatos eszközök – magyar, amerikai, nyugat-európai és távol-keleti részvények – alkotják. Folyamatosan figyeljük a piacokat, s amint azt látjuk, hogy a kockázatvállalási hajlandóság javul, úgy növeljük a nagyobb várható hozamú, de kockázatosabb részvénybefektetések súlyát – fogalmaz Czachesz Gábor, s mint hozzátette: döntéstámogató modellt is használnak a portfóliókezelésnél. Minimum három évre ajánlják az alapot, s – mint az alapkezelő rámutatott – arra törekednek, hogy a részvénypiacinál alacsonyabb kockázat mellett a részvényalapokhoz közelítő hozamot produkáljanak.

A Credit Suisse augusztus közepén útjára indított Credit Suisse Globális Abszolút Hozamú Alapja – amelynek forgalmazása a HVB Bankban indult meg – alapok alapja konstrukciónak tekinthető, teljes egészében ugyanis az euróban denominált Credit Suisse Fund (Lux) Total Return Global (Euro) alapba fektet. Az alap aktív eszközallokációt végez, így a részvények aránya akár a 100 százalékot is elérheti, míg árupiaci jellegű termékeket legfeljebb 15 százalék erejéig vásárolhat – magyarázta Sárándi Ákos, a Credit Suisse értékesítési igazgatója, s mint megjegyezte: fejlett kockázatkezelési szoftver segíti a portfóliókezelést, a devizakockázatot pedig árfolyamügyletekkel fedezik. Július végén egyébként a Credit Suisse Fund (Lux) Total Return Global (Euro) alapban 67,4 százalékot tett ki a pénzpiaci s 32,6 százalékot a részvénybefektetés aránya; egyéves visszamenőleges hozama pedig euróban számolva 9 százalék volt az alap júliusi hírlevele alapján.

A nyugat-európai – elsősorban a német – részvényekben bízik jelenleg az ugyancsak abszolút hozamalapnak tekinthető Aegon MoneyMaxx Expressz és Aegon Citadella Alfa konstrukciók alapkezelője is. A Citadella Béta Alap portfóliója is hasonló, csak esetében nagyobb a tőkeáttétel. Az abszolút hozamú alapok népszerűsége igazán akkor nőhet meg számottevően, amikor már látszik a múltbeli teljesítmény, ez a MoneyMaxx Alapnál is lemérhető. A 2003 végén indult konstrukció vagyona az év eleji 3,7-ről 14 milliárd fölé ugrott, míg a 2006 elején indított Citadella Alfa és Béta alapok vagyona 2,5, illetve közel 2 milliárdra nőtt fél év alatt.

A K&H Alapkezelő indult el először négy válogatott alapjával, amelyek közül a befektető kockázatviselő képességének megfelelően válogathat. A K&H válogatott 1. alap például elsősorban hazai pénzpiaci alapokba fektet be, míg a K&H válogatott 4. alap hazai és külföldi kötvényekbe és részvényekbe.

Három portfólióval jelent meg nemrégiben az Erste Bank Alapkezelő is: az Erste Konzervatív, az Erste Kiegyensúlyozott és az Erste Dinamikus Alappal. A Konzervatív konstrukció az Erste kötvény-, pénzpiaci és ingatlanalapjába fektet be, a Kiegyensúlyozott portfólióban az előbbi három alap mellett az Erste részvény- és garantált alapjai is helyet kapnak. A dinamikus portfólió pedig öt ESPA-konstrukcióval (három részvény-, két kötvényalappal) egészül ki.

A K&H Alapkezelő indult el először négy válogatott alapjával, amelyek közül a befektető kockázatviselő képességének megfelelően válogathat. A K&H válogatott 1. alap például elsősorban hazai pénzpiaci alapokba fektet be, míg a K&H válogatott 4. alap hazai és külföldi kötvényekbe és részvényekbe.

Három portfólióval jelent meg nemrégiben az Erste Bank Alapkezelő is: az Erste Konzervatív, az Erste Kiegyensúlyozott és az Erste Dinamikus Alappal. A Konzervatív konstrukció az Erste kötvény-, pénzpiaci és ingatlanalapjába fektet be, a Kiegyensúlyozott portfólióban az előbbi három alap mellett az Erste részvény- és garantált alapjai is helyet kapnak. A dinamikus portfólió pedig öt ESPA-konstrukcióval (három részvény-, két kötvényalappal) egészül ki.-->