Grönland indíthatja el az igazi vámháborút az Európai Unió és az Egyesült Államok között
Roppant óvatosnak tűnnek egyelőre az Európai Unió és a tagállamok vezetői a nukleáris opció, a kereskedelmi páncéltörő, hivatalos a gazdasági kényszerítés elleni eszköz (Anti-Coercion Instrument – ACI) bevetése ügyében. Hivatalosan eddig csak kevesen támogatják, hogy ezt a végső fegyvert vessék be válaszul Donald Trump amerikai elnök Grönland miatti vámfenyegetésére, mert a blokk rendelkezik más lehetőségekkel is.
Az amerikai elnök február 1-jétől sújtja vámokkal a Grönland függetlensége mellett kiálló európai országokat, a fenyegetés miatt csütörtökre összehívtak egy rendkívüli EU-csúcsot, amelyen szóba kerülhet az ACI is.
A kényszerítés elleni eszköz bevetését Washington ellen Franciaország sürgeti leginkább, ehhez azonban szüksége lenne a minősített többség biztosítására, vagyis legalább 15, az uniós népesség 65 százalékát adó tagállam támogatásának megszerzésére, és egyelőre kevés jel mutat arra, hogy ez sikerül.
Még maguk az államok is megosztottak, Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter például beállt Emmanuel Macron francia elnök mögé,
Frierdich Merz kancellár azonban inkább a további párbeszédet favorizálja a helyzet eszkalálása helyett.
Azt is megerősítette azonban, hogy „ha kell, akkor természetesen megvédjük európai és német nemzeti érdekeinket”.
Az olaszok óvatosak, Babis kilóg a sorból
A héten zajló davosi Világgazdasági Fórum sok lehetőséget ad az egyeztetésre a blokkon belül és amerikai illetékesekkel is, az európai vezetők pedig egyértelműen összezárnak.
Egyelőre egyetlen tagállam van, amelyik teljesen kilóg a sorból: az Euractiv tudósítása szerint Andrej Babis cseh miniszterelnök újságírók faggatózása ellenére nem ajánlotta fel határozott támogatását Grönlandnak vagy Dániának, azzal érvelve, hogy kontraproduktív lenne a NATO-n belüli konfrontáció.
Óvatosságra intenek az olasz vezetők is, bár Giorgia Meloni kormányfő is helytelennek tartja az amerikai vámokat, és ezt közölte is Trumppal. Guido Crosetto védelmi miniszter azonban még azt is a „lehető legrosszabb válasznak” tartja, ha az EU csupán életbe lépteti a korábban felfüggesztett 93 milliárd euró értékű büntetővámot az amerikai termékekre.
Az intézkedés automatikusan életbe lép február 7-én, ha az Európai Bizottság nem javasolja a felfüggesztés meghosszabbítását, amihez a 27 tagállam támogatása szükséges.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes is elutasítja az ellenvámokat és az ACI bevetését,
és helyettük inkább diplomáciai megoldást szorgalmaz.
Moszkva már tudja, mi lesz az EU válasza
Moszkvában gúnyos elégettséggel követik a fejleményeket, és már el is könyvelték, hogy az EU el fog riadni a nukleáris opció bevetésétől. Kirill Dmitriev, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója szerint az EU gyorsan meghátrál Trump vámfenyegetései előtt.
„Gyors kapituláció, ahogyan várható” – írta az X-en arra a hírre, hogy Brüsszel nem alkalmazza azonnal a legkeményebb ellenintézkedéseket.
A Kreml a hízelgést is bevetette.
Vannak nemzetközi szakértők, akik úgy vélik, hogy Grönland annektálásával Trump kétségtelenül történelmet fog írni
– mondta Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov az orosz RIA Novosti hírügynökségnek.
Kereskedelmi páncéltörő helyett kínai kártya?
Brüsszelnek azonban a vámokon és a nukleáris opción kívül is vannak hatékony eszközök a kezében – például a kínai kártya, amelyet Mark Carney kanadai kormányfő is kijátszott, amikor előzetes kereskedelmi megállapodást kötött Hszi Csin-ping elnökkel.
Bár Carney meg sem említette Trump nevét, az üzenete világos volt: Kanadának vannak más partnerei is, és nem fogja tétlenül tűrni, hogy Washington rákényszerítse az akaratát.
A Politico szerint azonban az EU-nak nem lenne könnyű követni a kanadai példát annak ellenére, hogy az elektromos autókról sikerült megállapodni Pekinggel.
Kanadához képest Kína az EU számára „teljesen más tészta”,
emlékeztetett David Kleimann kereskedelmi szakértő. „A kínaiak minden fő exporttermékünk és hazai termelésünk terén felülmúlnak minket, ezért több korlátra, szabályozottabb kereskedelemre lesz szükségünk Pekinggel” – vélekedett.
Abban azonban az EU is élen jár, hogy új partnereket keressen, így jelentős részben Trumpnak köszönhető, hogy negyed százados tárgyalások után Ursula von der Leyen aláírta a megállapodást a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur).
A pénzügyi világvége beindítása a legkevésbé valószínű
Vannak, akik szerint a tőkeáramlás lehet az Egyesült Államok gyenge pontja, és a nyolcezer milliárd dollár értékű, európai kézben lévő amerikai részvény és adósság Brüsszel csodafegyvere.
Washington imád költeni, az európaiak pedig boldogan vásárolják az amerikai adósságot. „Nem világos, miért lennének az európaiak hajlandóak ezt a szerepet játszani egy olyan környezetben, ahol a nyugati szövetség geoökonómiai stabilitása egzisztenciálisan megrendült” – írta ügyfeleinek szóló jegyzetben.
Ha az európai kormányok elrendelnék
- a bankjaiknak
- és a nyugdíjpénztáraiknak,
hogy adják el részesedéseiket, az szinte biztosan pénzügyi válságot robbantana ki, ami az amerikai hitelfelvételi költségek meredeken emelkedéséhez vezetne.
Az ezt követő pénzügyi világvége azonban Európának is elviselhetetlenül magas veszteségeket okozna, így igen csekély az esélye, hogy ehhez az eszközhöz nyúlnának.
Jön az igazi vámháború?
Brüsszel inkább az időre játszik, és az európai vállalatok tulajdonképpen nem is járnak rosszul azzal, hogy az ígért vámok miatt nőnek az amerikai partnereik költségei, miközben az övék nem.
Ráadásul az amerikai legfelsőbb bíróság már a héten dönthet Trump vámjairól, ami alaposan felboríthat mindent, miközben az aznapi csúcson kiderül, mi a véleményük az állam- és kormányfőknek a kereskedelmi páncélököl bevetésének lehetőségéről.
Ha pedig Trump tartja a szavát és az EU sem hátrál meg, akkor valóban megkezdődik a vámháború az Egyesült Államok és a 27-ek között.
