Kevés ingatlan az alapokban

Számottevően visszaesett a hazai ingatlanalapok ingatlanhányada szeptemberre. Az augusztusi roham után immáron csak 30-45 százalék az alapok eszközértékéből az ingatlanban dolgozó tőke nagysága. Az elmúlt hónapban ugyanis mintegy 155 milliárd forinttal nőtt a konstrukciók vagyona, s a kiugró bővülést jól érzékelteti, hogy ez több mint a duplája annak, mint amekkora vagyongyarapodást az azt megelőző hét hónapban elkönyvelhettek. A piaci várakozásokat jócskán meghaladó tőkenövekmény tehát ismét nehéz feladat elé állítja az ingatlanfeltöltéssel korábban is küszködő alapokat.

Az elmúlt hónap során legnagyobb vagyonbővülést az Erste regisztrálhatta: a július végi 70 milliárdról mostanra 135 milliárdra nőtt az eszközértéke, s ezzel a legnagyobb hazai konstrukcióvá vált. Igaz, ez egyúttal azzal is járt, hogy a korábbi 75 százalékos ingatlanfeltöltöttség 40 százalékra mérséklődött. Több projekt – így ingatlanvétel és kereskedelmi ingatlanok fejlesztése – is előkészület alatt áll – mondta érdeklődésünkre Pázmány Balázs, az Erste Ingatlanalap portfóliómenedzsere, aki bízik abban, hogy év végére ismét sikerül 80 százalék közelébe tornázni az ingatlanhányadot, ám mint hangsúlyozta: a drasztikusan megnőtt likvid hányad miatt nem változtatnak a stratégiájukon, továbbra sem kívánják elkapkodni a tranzakciókat.

Közel 30 milliárd forint friss tőke áramlott egy hónap alatt a Raiffeisen Ingatlanalapba, miközben az ingatlankitettség 33 százalékra esett vissza. Ésszerűen nem lehet elkölteni ennyi tőkét rövid idő alatt – reagált az augusztusi befektetői boomra Váradi Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési vezetője. Jelentős hozamcsökkenés jellemzi a jó minőségű irodákat – elsősorban ebben a szegmensben volt jelen korábban az alap –, így a jövőben vélhetően mind nagyobb szerepet kapnak az alternatív befektetési megoldások, mint például a hosszú futamidejű államkötvények, illetve a külföldi ingatlanalapok vétele. Külföldi ingatlan vásárlásának lehetőségét is vizsgálja az alap, hasonlóan az OTP Ingatlanalaphoz, ahol a múlt havi rohamot követően több mint 34 milliárddal nőtt a vagyon, míg az ingatlanhányad 30 százalékra csúszott vissza.

Kérdés azonban, hogy az ingatlanhányad lecsökkenése mennyiben nyomja rá bélyegét az alapok teljesítményére, s egy kedvezőtlen irányú elmozdulás milyen mértékben ösztönzi bármely lépés megtételére a befektetőket. Két lehetőség állhat elő – véli Váradi Zoltán –, a befektetők türelmesek elviselik a gyengébb átmeneti hozamokat is, vagy az első rosszabb múltbéli teljesítményt követően elvándorolnak. Igaz, ez utóbbi esetben kockáztatják, hogy a következő befektetésükre már kihat a 20 százalékos kamatadó. Abban azonban az alapkezelők egyetértenek, hogy az állampapírokhoz képest számottevőbb hozamelőny a jövőben lemorzsolódik, bár a kisebb volatilitásuk megmarad. Erre figyelmeztetett nemrégiben a pénzügyi felügyelet is, mondván: azok a jellemzők, amelyek vonzóvá tették az ingatlanalapokba történő befektetést, mára jórészt megszűnni látszanak, idesorolható az egyéb instrumentumokhoz viszonyított magas hozamok vagy az értékálló befektetés képzete az ingatlanokkal kapcsolatban. VG