Mindent visz a svájci frank

Hitelezés. Jövő ilyenkorra a magyar lakosság már nagyobb arányban lehet eladósodva svájci frankban, mint az összes többi valutanemben együttvéve. Miközben a devizahitelek állománya 2005 és 2006 nyara között eltelt tizenkét hónapban két és félszeresére, 1722 milliárdra duzzadt, a forinthitel-állomány egy év elteltével továbbra is 2700 milliárd forinton stagnál. Ez pedig éppen azt jelenti, hogy ha a svájcifrank-alapú kölcsönök a következő 12 hónapban is hozni tudják tavalyi formájukat, úgy jövőre már 50,8 százalékot birtokolhatnak a lakossági hitelállomány 93 százalékát jelentő fogyasztási és lakáskölcsönökből.

A lapunk által megkérdezett bankok pedig nem tartanak a hitelfelvételi kedv őszi megtörésétől a kormányzati megszorítások nyomán. Sőt, az OTP Bank egyenesen a jelzálogfedezet mellett nyújtott szabad felhasználású kölcsönök bővülésére számít, hiszen ez a hitelfajta – a bank szerint – kifejezetten alkalmas a lakossági jövedelemkiesés pótlására.

Nem számít jelentős változásra a lakossági hitelfelvételi kedvben a Erste Bank a következő hónapokban, bár a hitelintézetnél megjegyezték: elképzelhető, hogy egyes ügyfelek későbbre halasztják a tervezett kölcsönigénylést.

Az előrelátó ügyfelek várhatóan alaposan végiggondolják a megszorító intézkedések hatását, ennek nyomán a lakás- és a fogyasztási hitelek dinamikája visszaeshet – vélekednek az MKB Bank szakemberei. Ugyanakkor azt a hitelintézetnél is elismerik, hogy a csomag teljes hatása csupán jövő év elején jelentkezik.

Nem érez a lakossági kölcsönigénylésnél visszaesést a CIB és a Raiffeisen sem. A bankok egyetértettek abban is, hogy – bár mindenkinek a saját kockázatvállalási hajlandósága alapján kell döntenie – továbbra is megéri svájcifrank-alapon eladósodni, és ezen nem változtat a svájci jegybank folytatódó kamatemelése sem.

Szinte minden termékvonalon a svájcifrank-alapú hitelek a legkedvezőbbek, hiszen törlesztőrészleteik a legalacsonyabbak – közölték az Ersténél.

A forint- és frankkölcsönök teljes hiteldíjmutatója (THM) akkor lehet azonos, ha a svájci jegybank a mostani 4,5 százalékpontos kamatkülönbözethez hasonló mértékben emeli irányadó rátáját (változatlan árfolyamot és azonos marzsokat feltételezve), vagy az árfolyam a jelenlegi frankonkénti 172 forintos szintről 200 fölé emelkedik – vélekednek a CIB Banknál.

Mivel az árfolyam- és kamatszinthatásokat együttesen kell figyelembe venni, egyelőre nem várható a törlesztőrészletek megemelése – tették hozzá a CIB-nél. VG

A bankok közötti éleződő verseny pedig inkább a jelenleg magas marzsokat csökkenti majd a hitelintézeteknél.

A bankok közötti éleződő verseny pedig inkább a jelenleg magas marzsokat csökkenti majd a hitelintézeteknél. -->