Változó megtakarítási struktúra

Ki járt jobban: aki még augusztusban lekötötte a pénzét, vagy aki szeptember után, emelkedő kamatkörnyezetben teszi mindezt?

Új időszámítás kezdődött szeptember 1-jén a hazai magánszemélyek számára, a banki kondíciós listákon fellelhető ajánlatokat ugyanis immáron úgy kell figyelniük, hogy abból bizony

20 százalékos kamatadó lejön. Ez pedig kellőképpen megrémisztett többeket is. A fiókoknál augusztusban kígyózó sorokat figyelve többen meg is jegyezték: egyesek még a dunyhából is előszedték a pénzüket, látván a 7-8 százalékos akciós kamatokat. Tény, a kamatadó előtti rohamot a hitelintézetek is igyekeztek kihasználni, új betéti konstrukciókkal jelentek meg a színen (egy, két vagy annál több évre lekötött konstrukciók), s a korábbiaknál vonzóbb kamatokat hirdettek egyes lekötésekre.

A kamatadó elkerülése végett több százmilliárd forintos volument „mozgattak meg” a magánszemélyek, ám érdekes módon a korábbi preferenciák nem változtak: a lekötött betétek népszerűsége mit sem csökkent. Az éves, illetve az éven túli lekötésekbe jelentős pénzmennyiség áramlott – ezen a szinten évi 7,5-8 százalék körüli kamatot kínáltak a bankok –, ám érdekes módon a két-három hónapos akciók is – ahol szintén hasonló nagyságú kamatokat érhettek el a magánszemélyek – is többek érdeklődését felkeltették.

Ki járt jobban, aki felbuzdulva a kamatadó kikerülésének lehetőségén még augusztusban lekötötte a pénzét, vagy netán egy rövidebb lekötési periódust választott, az emelkedő kamatokra számítva? Egyesek figyelmét talán elkerülhette, hogy augusztus utolsó hetében a monetáris tanács újabb 50 bázisponttal, immáron 7,25 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot, s többek szerint az emelések sorozata ezzel még korántsem ért véget. Néhány elemző jövőre 8 százalék feletti alapkamattal számol, sőt egyesek szerint a 9-et is megközelítheti a mértéke, ami egyúttal a betéti kamatok növelését is maga után vonná. Sokan hosszú távra olyan pénzeket kötöttek le – hangzik egyes piaci szakértők véleménye –, amelyeket ha havonta görgetnek egy emelkedő kamatkörnyezetben, akkor lehet, hogy a kamatadón pénzt veszítenek ugyan, de mindezt megnyerhetik azzal, hogy havonta érvényesíteni tudják a magasabb aktuális kamatlábat. Ráadásul sokan nem mérlegelik, hogy a hosszú lekötésű betét kamata csak akkor jár, ha a megjelölt időpontig bent is tartják a pénzüket, bár az is igaz, hogy több olyan többéves konstrukció is született augusztusban, amely viszonylag rugalmas, lehetőséget biztosít a megtakarítás kamatveszteség nélküli kivételére.

Egy évi 8 százalékos kamat szeptember elseje után – a 20 százalékos kamatadó miatt – már csak 6,4 százalékot fial valójában, ami egyébként az emelkedő inflációs környezetben egyúttal azzal is járhat, hogy immáron reálkamattal sem számolhat a magánszemély. (Jövőre ugyanis 7 százalékos inflációt vár az MNB augusztus végén napvilágot látott jelentésében.) Kérdés azonban, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben milyen szintre viszik fel a bankok a betéti kamatjaikat. Egy 8 százalékos kamat eléréséhez – ezt a szintet augusztusban el lehetett érni – például 10 százalékon kellene lekötni a pénzt...

Azt mindenesetre látni lehet, hogy bizonyos betéti konstrukciók szeptember elseje után már nem élnek, sőt egyes hitelintézetek már mindjárt a hónap első napján módosítottak kondíciós listájukon. Az MKB Bank például a 12 hónapos futamidőnél 30 bázisponttal, 7 százalékra mérsékelte a betéti kamatot egymillió forint feletti lekötés esetén. S a Volksbanknál sem élnek már tovább az egyéves lejáratra kínált akciós, évi 7,40 százalékot ígérő kamatok.

Megtakarítások mindenesetre szeptember 1-je után is keletkeznek, s miután egyik befektetési forma sem mentesül a 20 százalékos kamatadó megfizetése alól, így érdemes lehet megvizsgálni, hogy melyik konstrukcióval jár jobban a magánszemély. Egy emelkedő kamatkörnyezetben – ha a lekötött betéteknél marad – mindenképpen a rövidebb lejáratú lekötéseket érdemes választani. Fél év alatti futamidőnél a csúcsajánlat szeptember elsején 8 százalék volt, amelyet a HVB Banknál markolhat fel az ügyfél a két hónapos lekötéseknél, már 250 ezer forinttól. Igaz, a kimagasló hozam feltétele, hogy az összeget bankon kívüli forrásból kösse le, HVB Privát Plusz vagy HVB Nonstop bankszámlát nyisson, igényeljen az első évben díjmentes elektronikus bankkártyát, s a lekötés ideje alatt legalább háromszor, összesen 30 ezer forint értékben vásároljon plasztiklapjával. A HBW Express Kamat-Gyűjtő Betétje – ötmillió forint felett – szintén kerek 8 százalékot fizet három hónapos futamidőre, amelyet kamatprémiumokkal „spékelhet meg” az ügyfél, ha hosszabbít a futamidőn. A Citibank 7,50 százalékos kamatot kínál három hónapos futamidőre, ám az ajánlat elérését több feltételhez is köti. A pénz elhelyezésén kívül – amely minimum 200 ezer forint – valamelyik, a hitelintézet által megjelölt szolgáltatást is igénybe kell venni, ezek között folyószámla, hitelkártya, illetve befektetési csomag vásárlása szerepel. Amennyiben ezeket mellőzi, s kizárólag a pénzét helyezi el a banknál, úgy hétszázalékos betéti kamatot kap kézhez. A három hónapos megtakarításokra koncentrál a Volksbank egyik „tovább élő” akciója is: ötmillió forint felett kerek 7 százalékot fizet a betéteseknek.

Ha azon szempont alapján vesszük górcső alá a banki betéti kamatokat, hogy hol lehet a jegybanki alapkamatnál jobb kondíciót elérni, akkor meglehetősen gyér a kínálat. A Raiffeisen betéti akciója során 8,01 százalékot fizet egyéves lejáratra, már 100 ezer forinttól. A CIB éppen 7,25 százalékot kínál az egyéves lekötésre, igaz, már 50 ezer forinttól, s – szeptember elsején – a palettán szerepelt a 18 hónapos futamidejű CIB Classic Marathón Betét is, ahol az éves kamat 7,34 százalék.

Többen kínálnak viszont kerek 7 százalékos kamatot, így az ÁÉB és a CIB is hat-hat hónapos lekötésre, ám míg az előbbi banknál egymillió forint feletti megtakarítás esetén él ez az ajánlat, addig az utóbbinál 50 ezer forinttól. Hét százalékot kínál az IEB Diszkont betéti kamata is 12, illetve 24 hónapra – 18 hónapra pedig 7,10 százalékot fizet –, az OTP Bank pedig 12 hónapra kínál 7 százalékos kamatot. A Raiffeisen féléves lekötési, 100 ezer forintos megtakarítástól élő ajánlata pedig egy „hajszállal” ajánl többet (7,01 százalék).

A megtakarítási számláknál a legmagasabb elérhető kamat 7,25 százalék, amelyet a K&H Banknál érhet el az ügyfél a 10 millió forintot meghaladó betétrészre, míg egymilliótól 6,75 százalékon fial a magánszemély pénze. Az IEB 6 százalékot fizet az ötmillió forintot meghaladó betétrészre, míg egy- és ötmillió között 3,50, ez alatt 2,75 jár. A HVB Banknál 6,25, az MKB-nál 5,75 százalék a legmagasabb elérhető szint, az előbbi hitelintézetnél a három-, az utóbbinál az ötmilliót meghaladó betétrészre fizetik ezt. A Budapest Bank Família betétszámláján 5,50, a CIB-nél 6 százalék a legjobb ajánlat, ez a kamat az előbbi banknál a 10 millió feletti, az utóbbinál az 50 ezer–ötmillió forint közötti megtakarítási részre jár.

Kérdés azonban, hogy ezek a kamatszintek mennyire bizonyulnak majd vonzónak a magánszemély számára, főként, amikor először szembesül a kamatadó következményével, s ez mennyiben vezethet a megtakarítások átstrukturálódásához. Nem kizárt, hogy egyesek – a magasabb hozamokra hajtva – az alternatív befektetések felé fordulnak, legyen szó abszolút hozamú befektetési alapról, illetve a vonzóbb hozamot kínáló, hosszabb futamidejű, három-öt éves állampapírok felé veszik az irányt. FB