Beragadtak a pénzpiaci alapok
A hazai befektetésialap-piac legnagyobb szeletére, a pénzpiaci alapokra rányomja bélyegét a banki betéti akciók hatása – fogalmaznak egyes hazai alapkezelők. A 8-10 százalékos – pár hónapos futamidőre szóló – kamatok ugyanis vonzóbbnak tűnnek a magánszemélyek számára, mint az alapok visszamenőleges hozamai, amelyek három hónapra nézve – éves szintre vetítve – 4–5,6 százalékot mutatnak.
A pénzpiaci alapok vagyona szeptemberben 4,9 százalékkal, 778 milliárd forintra nőtt, jóllehet a konstrukciókba beérkezett 33 milliárd forint friss tőke 93 százaléka még a kamatadó előtt befizetett, az alapokba a hónap első két napjában érkezett vagyon számlájára írható. (A kategória 60 százalékát jelentő likviditási alapok vagyona 10,1 százalékkal nőtt az elmúlt hónapban, míg a „klasszikus” pénzpiaci alapokból 7,3 milliárd forintot vontak ki a befektetők, így ezek vagyona 1,9 százalékkal csökkent.) Októberben is meglehetősen vegyesen alakult a pénzpiaci alapok vagyona, bár mint egyesek megjegyezték: a bank értékesítési politikáján is múlik, hogy éppen az akciós betétet vagy a pénzpiaci alapot ajánlják az egyes fiókokban az ügyfeleknek.
Az elmúlt héten az állampapírpiacon bekövetkezett hozamcsökkenés a pénzpiaci alapok kiemelkedő teljesítményét hozta – fogalmazott Durucz György, az Erste Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki úgy látja, hogy rövid távon a jelenlegi szinteken stabilizálódhatnak a hozamok. Ebből kifolyólag várhatóan 6-8 százalékos éves szintű hozamot termelhetnek a pénzpiaci alapok, hiszen az elemzők prognózisa szerint még hátralévő 50 bázispontos kamatemelést a rövid futamidejű állampapírok esetében már beárazták. Hasonlóan vélekedik a többi piaci szakértő is, egyéves távlatban akár 7-7,5 százalékos teljesítményt nyújthatnak a pénzpiaci alapok, bár ennek az infláció esése is a feltétele.
A pénzpiaci alapok hozama a bankközi kamatlábhoz közelít, csökkentve az alapkezelői díjjal, ettől a lakossági banki betéti kamatszintek elmaradhatnak – hangsúlyozta Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő igazgatója. Így hosszabb távon – azaz nem csak egy-egy kamatakciót tekintve – a pénzpiaci alapok jobb teljesítményt nyújthatnak, bár – mint hozzátette – kérdés, hogy tartósan milyen szinten lehetnek a kamatok. A pénzpiaci alapok vagyonának alakulása azonban egy másik tényezőtől is függ: a reáljövedelmek csökkenésével párhuzamosan hogyan alakul a lakosság megtakarítási hajlandósága, fogyasztásra költik-e el pénzüket, avagy többet takarítanak-e meg, felkészülve a rosszabb időkre.
Lehetnek olyan banki termékek, amelyek rövid távon vonzó hozamot tudnak termelni, ám a magánszemélynek szem előtt kell tartania, hogy a lekötött betétek nem likvid eszközök – mondta Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Éppen ezért néhány hónapnak még el kell telnie, hogy a kötvényalapokat szinte év eleje óta jellemző elvándorlás véget érjen, ám kérdés, hogy akkor mennyire későn lépnek be ebbe a szegmensbe a befektetők.
Közép- és hosszú távon a jelenlegi hozamszinteket tekintve a kötvényalapok már vonzóak lehetnek, főként, ha az infláció mérséklődésével párhuzamosan, várhatóan a következő év közepén elkezdődik a kamatcsökkentés – véli Durucz György. Szalma Csaba véleménye szerint azonban még nagy a bizonytalanság a kötvénypiacon, így annak éri meg hosszabb távra befektetni, aki bízik hozamcsökkenésben, de ez még nem jött el.
