Trump nagyon nem elégedett, de inkább nem ültetné Putyin mellé Orbánt – „Bárcsak ne lenne szükségünk rá!”

Donald Trump amerikai elnök szerint az ENSZ-nek van létjogosultsága, de nem él a benne rejlő lehetőséggel, ezért a béketanács akár a helyébe is léphet. Az elnök kedden, hivatalba lépésének első évfordulóján a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján adminisztrációjának eredményeit értékelte és válaszolt kérdésekre.

"Bárcsak ne lenne szükségünk a béketanácsra" – fogalmazott és kijelentette, hogy az ENSZ egyetlen olyan konfliktus rendezésében sem volt segítségére, amelyet az Egyesült Államok elnökeként az elmúlt egy évben rendezéshez segített.

Kérdésre válaszolva az elnök hangsúlyozta, hogy nagy rajongója az ENSZ-ben rejlő lehetőségnek, amivel az azonban soha nem élt, majd hozzátette, hogy az ENSZ-t hagyni kell tovább működni, pontosan a benne rejlő óriási potenciál miatt.

Donald Trump megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközzel akarja elérni célját, hogy Grönland az Egyesült Államok területévé váljon, annyit mondott, hogy majd kiderül. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy véleménye szerint olyan megoldás születik majd, amellyel a NATO és az Egyesült Államok is elégedett lesz.

Az amerikai elnök a sajtótájékoztató végén elmondta, hogy az eseményt követően telefonon beszél Recep Tayyip Erdogan török államfővel. A tervezett egyeztetés témáját nem közölte. Donald Trump washingtoni idő szerint este Svájcba utazott a davosi világgazdasági fórumra, ahol szerdán szólal fel.

ENSZ helyett Béketanács?

Donald Trump amerikai elnök egy új nemzetközi szervezet, a Béketanács (Board of Peace) létrehozását kezdeményezte, amely kezdetben a Gázai övezet újjáépítésének és stabilizálásának felügyeletére jött létre ENSZ-mandátum alapján, ám a tervezet szerint hosszabb távon globális béketeremtő szerepet tölthetne be, és egyes elemzők szerint az ENSZ alternatívájaként vagy riválisaként működhet.

A szervezet alapító okirata szerint Trump lenne az első elnök, aki dönt a tagság meghívásairól, jóváhagyja a határozatokat, és jelentős ellenőrzést gyakorolna a testület felett. A tagság alapvetően három évre szólna, megújítható formában, miközben a testület céljai között szerepel a stabilitás előmozdítása, a megbízható kormányzás helyreállítása és a tartós béke biztosítása konfliktusövezetekben.

A tagság feltételei között kiemelkedik az egymilliárd dolláros készpénzbefizetés lehetősége: azok az országok, amelyek az első évben legalább ennyit fizetnek be, mentesülnek a hároméves tagsági korlát alól, és állandó helyet szerezhetnek a tanácsban. A normál tagság ingyenes lenne, de a döntéshozatalban minden tagállam egy szavazattal rendelkezne, a határozatokat azonban Trump elnök jóváhagyása kötelezővé tenné.