BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb vonatbaleset Spanyolországban: a helyszínen a mentőalakulatok – minden leomlott, ezt képtelenség volt kivédeni

Többen megsérültek egy újabb spanyolországi vasúti szerencsétlenségben. A vonatbalesetnek halálos áldozata is van. A korábbi, két nappal ezelőtti katasztrófa mentési munkálatai még nem fejeződtek be.

Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte szerda reggel a katalán rendőrség. A tájékoztatás szerint a szerencsétlenség halálos áldozata a mozdonyvezető. Az ütközés következtében legkevesebb 37-en sérültek meg. Többségük az első vagonban utazott. Egy sérültet a tűzoltóknak kellett kiszabadítaniuk.

vonatbaleset, vasút, katasztrófa
Barcelona, Spanyolország
Néhány napon belül a második tragikus kimenetelű vonatbaleset rázta meg Spanyolországot / Fotó: Lorena Sopena Lopez / AFP

A szerelvény azt követően siklott ki Barcelonától mintegy 40 kilométerre, Sant Sadurní d'Anoia és Gelida települések között, hogy egy támfal a sínekre omlott. A baleset helyszínére tizenöt mentőt és a tűzoltóság 11 egységét riasztották. A La Vanguardia című katalán napilap információi szerint a vasúttársaság a napok óta tartó heves esőzéssel indokolta a támfal meggyengülését és leomlását.

Nem ez volt az egyetlen baleset a nap folyamán a katalán regionális vasút (Rodalies) vonalán. Blanes és Maçanet települések között egy másik vonat is kisiklott a pályára hullott kövek miatt, de senki nem sérült meg.

Spanyolország keleti részén a heves esőzések kedden egész nap megnehezítették a közlekedést, sok volt a késés és több vasúti szakaszt is lezártak.

Napokon belül a második tragikus vonatbaleset Spanyolországban

A katalóniai balesetek két nappal Spanyolország történetének egyik legnagyobb vasúti szerencsétlensége után történtek. Múlt vasárnap az Iryo társaság Málagából Madridba tartó járatának utolsó kocsijai eddig ismeretlen okból kisiklottak a mellette futó, ellentétes irányú vágánypárra, amelyen az állami vasúttársaság (Renfe) Madridból Huelvába közlekedő szerelvénye érkezett. Az ütközés következtében a szemből jövő vonat első kocsijai is kisiklottak, és a töltés melletti négy méteres árokba zuhantak. A két vonaton összesen 484-en utaztak.

A tragédiának több mint száz sérültje és eddig 42 halálos áldozata van, de a mentési munkálatok még nem fejeződtek be, és a hatóságok szerint lehetséges, hogy további holttesteket találnak a roncsok között.

Egyelőre a baleset körülményeit vizsgáló hatóságok szerint az ütközés nem emberi mulasztás vagy sebességtúllépés következménye volt.

Álvaro Fernández Heredia, a Renfe elnöke a Cadena Ser rádióban elmondta, hogy az érintett, teljesen egyenes pályaszakaszon 250 kilométer per óra sebességkorlátozás van érvényben, és a vonatok sebessége 205, illetve 210 kilométer per óra volt. A rendszeradatok szerint az első vonat kisiklása és az ütközés között mindössze 20 másodperc telt el, ami túl rövid idő ahhoz, hogy az automatikus fékrendszer beavatkozzon. Heredia türelmet kért, amíg a vizsgálóbizottság elvégzi munkáját, és arra kérte a nyilvánosságot, hogy kerüljék a találgatásokat.

A szerencsétlenség miatt háromnapos nemzeti gyászt hirdetett a spanyol kormány.

A spanyol vonatkatasztrófa után: évtizedekkel maradt le az EU a közlekedésfejlesztésben

A vasárnap esti borzalmas tragédiával szinte egybeesett egy tervezett esemény: az Európai Számvevőszék közzétette jelentését az Európai Unió kiemelt közlekedési projektjeiről: az eredmény már az öt éve végzett vizsgálat során is lesújtó volt, azóta pedig szélsőséges mértékben romlott tovább a helyzet.

Még nem tudni tehát az okot, és az Európai Számvevőszék vizsgálata nem a vasúti hálózat vagy a nagy sebességű vasutak általános állapotára vonatkozott, hanem az uniós megaprojektekre. Amit találtak, mindenesetre felhívja a figyelmet arra, hogy a szándék és a pénz hiánya az európai közlekedésben létfontosságú fejlesztéseket akadályoz meg, évtizedes elmaradásokat okozva, miközben Ukrajna céljaira évek alatt sikerült összerántani euró-százmilliárdokat.

Az előre nem látható válságok közepette Európa kiemelt közlekedési infrastruktúrájának kiépítését növekvő költségek és további végrehajtási késedelmek jellemzik – foglalta össze a számvevőszék, kihívásként konkrétan meg is nevezve a Covid–19-világjárványt és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.